Szorzattá alakítás
\left(z-17\right)\left(z+8\right)
Kiértékelés
\left(z-17\right)\left(z+8\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-9 ab=1\left(-136\right)=-136
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk z^{2}+az+bz-136 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-136 2,-68 4,-34 8,-17
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -136.
1-136=-135 2-68=-66 4-34=-30 8-17=-9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-17 b=8
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(z^{2}-17z\right)+\left(8z-136\right)
Átírjuk az értéket (z^{2}-9z-136) \left(z^{2}-17z\right)+\left(8z-136\right) alakban.
z\left(z-17\right)+8\left(z-17\right)
A z a második csoportban lévő első és 8 faktort.
\left(z-17\right)\left(z+8\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) z-17 általános kifejezést a zárójelből.
z^{2}-9z-136=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
z=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{\left(-9\right)^{2}-4\left(-136\right)}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
z=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-4\left(-136\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
z=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81+544}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -136.
z=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{625}}{2}
Összeadjuk a következőket: 81 és 544.
z=\frac{-\left(-9\right)±25}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 625.
z=\frac{9±25}{2}
-9 ellentettje 9.
z=\frac{34}{2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{9±25}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 9 és 25.
z=17
34 elosztása a következővel: 2.
z=-\frac{16}{2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{9±25}{2}). ± előjele negatív. 25 kivonása a következőből: 9.
z=-8
-16 elosztása a következővel: 2.
z^{2}-9z-136=\left(z-17\right)\left(z-\left(-8\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 17 értéket x_{1} helyére, a(z) -8 értéket pedig x_{2} helyére.
z^{2}-9z-136=\left(z-17\right)\left(z+8\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}