Megoldás a(z) z változóra
z=1
z=8
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-9 ab=8
Az egyenlet megoldásához z^{2}-9z+8 a képlet használatával z^{2}+\left(a+b\right)z+ab=\left(z+a\right)\left(z+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-8 -2,-4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 8.
-1-8=-9 -2-4=-6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-8 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(z-8\right)\left(z-1\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(z+a\right)\left(z+b\right) kifejezést.
z=8 z=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a z-8=0 és a z-1=0.
a+b=-9 ab=1\times 8=8
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk z^{2}+az+bz+8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-8 -2,-4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 8.
-1-8=-9 -2-4=-6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-8 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(z^{2}-8z\right)+\left(-z+8\right)
Átírjuk az értéket (z^{2}-9z+8) \left(z^{2}-8z\right)+\left(-z+8\right) alakban.
z\left(z-8\right)-\left(z-8\right)
A z a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(z-8\right)\left(z-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) z-8 általános kifejezést a zárójelből.
z=8 z=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a z-8=0 és a z-1=0.
z^{2}-9z+8=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
z=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{\left(-9\right)^{2}-4\times 8}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -9 értéket b-be és a(z) 8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
z=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-4\times 8}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
z=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-32}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 8.
z=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{49}}{2}
Összeadjuk a következőket: 81 és -32.
z=\frac{-\left(-9\right)±7}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
z=\frac{9±7}{2}
-9 ellentettje 9.
z=\frac{16}{2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{9±7}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 9 és 7.
z=8
16 elosztása a következővel: 2.
z=\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{9±7}{2}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: 9.
z=1
2 elosztása a következővel: 2.
z=8 z=1
Megoldottuk az egyenletet.
z^{2}-9z+8=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
z^{2}-9z+8-8=-8
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8.
z^{2}-9z=-8
Ha kivonjuk a(z) 8 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
z^{2}-9z+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}=-8+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -9 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
z^{2}-9z+\frac{81}{4}=-8+\frac{81}{4}
A(z) -\frac{9}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
z^{2}-9z+\frac{81}{4}=\frac{49}{4}
Összeadjuk a következőket: -8 és \frac{81}{4}.
\left(z-\frac{9}{2}\right)^{2}=\frac{49}{4}
Tényezőkre z^{2}-9z+\frac{81}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(z-\frac{9}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
z-\frac{9}{2}=\frac{7}{2} z-\frac{9}{2}=-\frac{7}{2}
Egyszerűsítünk.
z=8 z=1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}