Megoldás a(z) z változóra
z = \frac{3}{2} = 1\frac{1}{2} = 1,5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
z^{2}-3z+\frac{9}{4}=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
z=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\times \frac{9}{4}}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) \frac{9}{4} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
z=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\times \frac{9}{4}}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
z=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-9}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{9}{4}.
z=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{0}}{2}
Összeadjuk a következőket: 9 és -9.
z=-\frac{-3}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
z=\frac{3}{2}
-3 ellentettje 3.
z^{2}-3z+\frac{9}{4}=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\left(z-\frac{3}{2}\right)^{2}=0
Tényezőkre z^{2}-3z+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(z-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
z-\frac{3}{2}=0 z-\frac{3}{2}=0
Egyszerűsítünk.
z=\frac{3}{2} z=\frac{3}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.
z=\frac{3}{2}
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}