Megoldás a(z) z változóra
z=3i
z=-i
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
z^{2}-2iz+3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
z=\frac{2i±\sqrt{\left(-2i\right)^{2}-4\times 3}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -2i értéket b-be és a(z) 3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
z=\frac{2i±\sqrt{-4-4\times 3}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -2i.
z=\frac{2i±\sqrt{-4-12}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
z=\frac{2i±\sqrt{-16}}{2}
Összeadjuk a következőket: -4 és -12.
z=\frac{2i±4i}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -16.
z=\frac{6i}{2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{2i±4i}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2i és 4i.
z=3i
6i elosztása a következővel: 2.
z=\frac{-2i}{2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{2i±4i}{2}). ± előjele negatív. 4i kivonása a következőből: 2i.
z=-i
-2i elosztása a következővel: 2.
z=3i z=-i
Megoldottuk az egyenletet.
z^{2}-2iz+3=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
z^{2}-2iz+3-3=-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.
z^{2}-2iz=-3
Ha kivonjuk a(z) 3 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
z^{2}-2iz+\left(-i\right)^{2}=-3+\left(-i\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -2i értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -i. Ezután hozzáadjuk -i négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
z^{2}-2iz-1=-3-1
Négyzetre emeljük a következőt: -i.
z^{2}-2iz-1=-4
Összeadjuk a következőket: -3 és -1.
\left(z-i\right)^{2}=-4
Tényezőkre z^{2}-2iz-1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(z-i\right)^{2}}=\sqrt{-4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
z-i=2i z-i=-2i
Egyszerűsítünk.
z=3i z=-i
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: i.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}