Megoldás a(z) z változóra (complex solution)
z=\sqrt{7}-8\approx -5,354248689
z=-\left(\sqrt{7}+8\right)\approx -10,645751311
Megoldás a(z) z változóra
z=\sqrt{7}-8\approx -5,354248689
z=-\sqrt{7}-8\approx -10,645751311
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
z^{2}+16z+64=7
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
z^{2}+16z+64-7=7-7
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 7.
z^{2}+16z+64-7=0
Ha kivonjuk a(z) 7 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
z^{2}+16z+57=0
7 kivonása a következőből: 64.
z=\frac{-16±\sqrt{16^{2}-4\times 57}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 16 értéket b-be és a(z) 57 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
z=\frac{-16±\sqrt{256-4\times 57}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 16.
z=\frac{-16±\sqrt{256-228}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 57.
z=\frac{-16±\sqrt{28}}{2}
Összeadjuk a következőket: 256 és -228.
z=\frac{-16±2\sqrt{7}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 28.
z=\frac{2\sqrt{7}-16}{2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{-16±2\sqrt{7}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -16 és 2\sqrt{7}.
z=\sqrt{7}-8
-16+2\sqrt{7} elosztása a következővel: 2.
z=\frac{-2\sqrt{7}-16}{2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{-16±2\sqrt{7}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{7} kivonása a következőből: -16.
z=-\sqrt{7}-8
-16-2\sqrt{7} elosztása a következővel: 2.
z=\sqrt{7}-8 z=-\sqrt{7}-8
Megoldottuk az egyenletet.
\left(z+8\right)^{2}=7
Tényezőkre z^{2}+16z+64. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(z+8\right)^{2}}=\sqrt{7}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
z+8=\sqrt{7} z+8=-\sqrt{7}
Egyszerűsítünk.
z=\sqrt{7}-8 z=-\sqrt{7}-8
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8.
z^{2}+16z+64=7
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
z^{2}+16z+64-7=7-7
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 7.
z^{2}+16z+64-7=0
Ha kivonjuk a(z) 7 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
z^{2}+16z+57=0
7 kivonása a következőből: 64.
z=\frac{-16±\sqrt{16^{2}-4\times 57}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 16 értéket b-be és a(z) 57 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
z=\frac{-16±\sqrt{256-4\times 57}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 16.
z=\frac{-16±\sqrt{256-228}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 57.
z=\frac{-16±\sqrt{28}}{2}
Összeadjuk a következőket: 256 és -228.
z=\frac{-16±2\sqrt{7}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 28.
z=\frac{2\sqrt{7}-16}{2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{-16±2\sqrt{7}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -16 és 2\sqrt{7}.
z=\sqrt{7}-8
-16+2\sqrt{7} elosztása a következővel: 2.
z=\frac{-2\sqrt{7}-16}{2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{-16±2\sqrt{7}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{7} kivonása a következőből: -16.
z=-\sqrt{7}-8
-16-2\sqrt{7} elosztása a következővel: 2.
z=\sqrt{7}-8 z=-\sqrt{7}-8
Megoldottuk az egyenletet.
\left(z+8\right)^{2}=7
Tényezőkre z^{2}+16z+64. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(z+8\right)^{2}}=\sqrt{7}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
z+8=\sqrt{7} z+8=-\sqrt{7}
Egyszerűsítünk.
z=\sqrt{7}-8 z=-\sqrt{7}-8
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}