Megoldás a(z) z változóra
z=2
z=7
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
z^{2}+14-9z=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9z.
z^{2}-9z+14=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-9 ab=14
Az egyenlet megoldásához z^{2}-9z+14 a képlet használatával z^{2}+\left(a+b\right)z+ab=\left(z+a\right)\left(z+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-14 -2,-7
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 14.
-1-14=-15 -2-7=-9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-7 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(z-7\right)\left(z-2\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(z+a\right)\left(z+b\right) kifejezést.
z=7 z=2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a z-7=0 és a z-2=0.
z^{2}+14-9z=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9z.
z^{2}-9z+14=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-9 ab=1\times 14=14
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk z^{2}+az+bz+14 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-14 -2,-7
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 14.
-1-14=-15 -2-7=-9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-7 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(z^{2}-7z\right)+\left(-2z+14\right)
Átírjuk az értéket (z^{2}-9z+14) \left(z^{2}-7z\right)+\left(-2z+14\right) alakban.
z\left(z-7\right)-2\left(z-7\right)
A z a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(z-7\right)\left(z-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) z-7 általános kifejezést a zárójelből.
z=7 z=2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a z-7=0 és a z-2=0.
z^{2}+14-9z=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9z.
z^{2}-9z+14=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
z=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{\left(-9\right)^{2}-4\times 14}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -9 értéket b-be és a(z) 14 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
z=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-4\times 14}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
z=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-56}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 14.
z=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{25}}{2}
Összeadjuk a következőket: 81 és -56.
z=\frac{-\left(-9\right)±5}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
z=\frac{9±5}{2}
-9 ellentettje 9.
z=\frac{14}{2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{9±5}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 9 és 5.
z=7
14 elosztása a következővel: 2.
z=\frac{4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{9±5}{2}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: 9.
z=2
4 elosztása a következővel: 2.
z=7 z=2
Megoldottuk az egyenletet.
z^{2}+14-9z=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9z.
z^{2}-9z=-14
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 14. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
z^{2}-9z+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}=-14+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -9 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
z^{2}-9z+\frac{81}{4}=-14+\frac{81}{4}
A(z) -\frac{9}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
z^{2}-9z+\frac{81}{4}=\frac{25}{4}
Összeadjuk a következőket: -14 és \frac{81}{4}.
\left(z-\frac{9}{2}\right)^{2}=\frac{25}{4}
Tényezőkre z^{2}-9z+\frac{81}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(z-\frac{9}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
z-\frac{9}{2}=\frac{5}{2} z-\frac{9}{2}=-\frac{5}{2}
Egyszerűsítünk.
z=7 z=2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}