Megoldás a(z) z változóra
z=\frac{-1+2\sqrt{6}i}{5}\approx -0,2+0,979795897i
z=\frac{-2\sqrt{6}i-1}{5}\approx -0,2-0,979795897i
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
z^{2}+\frac{2}{5}z+1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
z=\frac{-\frac{2}{5}±\sqrt{\left(\frac{2}{5}\right)^{2}-4}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) \frac{2}{5} értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
z=\frac{-\frac{2}{5}±\sqrt{\frac{4}{25}-4}}{2}
A(z) \frac{2}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
z=\frac{-\frac{2}{5}±\sqrt{-\frac{96}{25}}}{2}
Összeadjuk a következőket: \frac{4}{25} és -4.
z=\frac{-\frac{2}{5}±\frac{4\sqrt{6}i}{5}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -\frac{96}{25}.
z=\frac{-2+4\sqrt{6}i}{2\times 5}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{-\frac{2}{5}±\frac{4\sqrt{6}i}{5}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -\frac{2}{5} és \frac{4i\sqrt{6}}{5}.
z=\frac{-1+2\sqrt{6}i}{5}
\frac{-2+4i\sqrt{6}}{5} elosztása a következővel: 2.
z=\frac{-4\sqrt{6}i-2}{2\times 5}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{-\frac{2}{5}±\frac{4\sqrt{6}i}{5}}{2}). ± előjele negatív. \frac{4i\sqrt{6}}{5} kivonása a következőből: -\frac{2}{5}.
z=\frac{-2\sqrt{6}i-1}{5}
\frac{-2-4i\sqrt{6}}{5} elosztása a következővel: 2.
z=\frac{-1+2\sqrt{6}i}{5} z=\frac{-2\sqrt{6}i-1}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
z^{2}+\frac{2}{5}z+1=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
z^{2}+\frac{2}{5}z+1-1=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
z^{2}+\frac{2}{5}z=-1
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
z^{2}+\frac{2}{5}z+\left(\frac{1}{5}\right)^{2}=-1+\left(\frac{1}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{2}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{5}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
z^{2}+\frac{2}{5}z+\frac{1}{25}=-1+\frac{1}{25}
A(z) \frac{1}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
z^{2}+\frac{2}{5}z+\frac{1}{25}=-\frac{24}{25}
Összeadjuk a következőket: -1 és \frac{1}{25}.
\left(z+\frac{1}{5}\right)^{2}=-\frac{24}{25}
Tényezőkre z^{2}+\frac{2}{5}z+\frac{1}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(z+\frac{1}{5}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{24}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
z+\frac{1}{5}=\frac{2\sqrt{6}i}{5} z+\frac{1}{5}=-\frac{2\sqrt{6}i}{5}
Egyszerűsítünk.
z=\frac{-1+2\sqrt{6}i}{5} z=\frac{-2\sqrt{6}i-1}{5}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}