Megoldás a(z) y változóra
y=-5
y=18
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
y^{2}-90-13y=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 13y.
y^{2}-13y-90=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-13 ab=-90
Az egyenlet megoldásához y^{2}-13y-90 a képlet használatával y^{2}+\left(a+b\right)y+ab=\left(y+a\right)\left(y+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-90 2,-45 3,-30 5,-18 6,-15 9,-10
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -90.
1-90=-89 2-45=-43 3-30=-27 5-18=-13 6-15=-9 9-10=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-18 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege -13.
\left(y-18\right)\left(y+5\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(y+a\right)\left(y+b\right) kifejezést.
y=18 y=-5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a y-18=0 és a y+5=0.
y^{2}-90-13y=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 13y.
y^{2}-13y-90=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-13 ab=1\left(-90\right)=-90
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk y^{2}+ay+by-90 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-90 2,-45 3,-30 5,-18 6,-15 9,-10
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -90.
1-90=-89 2-45=-43 3-30=-27 5-18=-13 6-15=-9 9-10=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-18 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege -13.
\left(y^{2}-18y\right)+\left(5y-90\right)
Átírjuk az értéket (y^{2}-13y-90) \left(y^{2}-18y\right)+\left(5y-90\right) alakban.
y\left(y-18\right)+5\left(y-18\right)
A y a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(y-18\right)\left(y+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) y-18 általános kifejezést a zárójelből.
y=18 y=-5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a y-18=0 és a y+5=0.
y^{2}-90-13y=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 13y.
y^{2}-13y-90=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{\left(-13\right)^{2}-4\left(-90\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -13 értéket b-be és a(z) -90 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
y=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-4\left(-90\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -13.
y=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169+360}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -90.
y=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{529}}{2}
Összeadjuk a következőket: 169 és 360.
y=\frac{-\left(-13\right)±23}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 529.
y=\frac{13±23}{2}
-13 ellentettje 13.
y=\frac{36}{2}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{13±23}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 13 és 23.
y=18
36 elosztása a következővel: 2.
y=-\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{13±23}{2}). ± előjele negatív. 23 kivonása a következőből: 13.
y=-5
-10 elosztása a következővel: 2.
y=18 y=-5
Megoldottuk az egyenletet.
y^{2}-90-13y=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 13y.
y^{2}-13y=90
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 90. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
y^{2}-13y+\left(-\frac{13}{2}\right)^{2}=90+\left(-\frac{13}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -13 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{13}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{13}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
y^{2}-13y+\frac{169}{4}=90+\frac{169}{4}
A(z) -\frac{13}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
y^{2}-13y+\frac{169}{4}=\frac{529}{4}
Összeadjuk a következőket: 90 és \frac{169}{4}.
\left(y-\frac{13}{2}\right)^{2}=\frac{529}{4}
Tényezőkre y^{2}-13y+\frac{169}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(y-\frac{13}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{529}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
y-\frac{13}{2}=\frac{23}{2} y-\frac{13}{2}=-\frac{23}{2}
Egyszerűsítünk.
y=18 y=-5
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{13}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}