Megoldás a(z) y változóra
y = \frac{\sqrt{161} + 3}{2} \approx 7,84428877
y=\frac{3-\sqrt{161}}{2}\approx -4,84428877
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
y^{2}-3y-18=20
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y^{2}-3y-18-20=20-20
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 20.
y^{2}-3y-18-20=0
Ha kivonjuk a(z) 20 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
y^{2}-3y-38=0
20 kivonása a következőből: -18.
y=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\left(-38\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) -38 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
y=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\left(-38\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
y=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9+152}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -38.
y=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{161}}{2}
Összeadjuk a következőket: 9 és 152.
y=\frac{3±\sqrt{161}}{2}
-3 ellentettje 3.
y=\frac{\sqrt{161}+3}{2}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{3±\sqrt{161}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és \sqrt{161}.
y=\frac{3-\sqrt{161}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{3±\sqrt{161}}{2}). ± előjele negatív. \sqrt{161} kivonása a következőből: 3.
y=\frac{\sqrt{161}+3}{2} y=\frac{3-\sqrt{161}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
y^{2}-3y-18=20
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
y^{2}-3y-18-\left(-18\right)=20-\left(-18\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 18.
y^{2}-3y=20-\left(-18\right)
Ha kivonjuk a(z) -18 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
y^{2}-3y=38
-18 kivonása a következőből: 20.
y^{2}-3y+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=38+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
y^{2}-3y+\frac{9}{4}=38+\frac{9}{4}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
y^{2}-3y+\frac{9}{4}=\frac{161}{4}
Összeadjuk a következőket: 38 és \frac{9}{4}.
\left(y-\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{161}{4}
Tényezőkre y^{2}-3y+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(y-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{161}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
y-\frac{3}{2}=\frac{\sqrt{161}}{2} y-\frac{3}{2}=-\frac{\sqrt{161}}{2}
Egyszerűsítünk.
y=\frac{\sqrt{161}+3}{2} y=\frac{3-\sqrt{161}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}