Megoldás a(z) y változóra
y=-8
y=-1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
y^{2}+9y+8=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 8.
a+b=9 ab=8
Az egyenlet megoldásához y^{2}+9y+8 a képlet használatával y^{2}+\left(a+b\right)y+ab=\left(y+a\right)\left(y+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,8 2,4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 8.
1+8=9 2+4=6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=1 b=8
A megoldás az a pár, amelynek összege 9.
\left(y+1\right)\left(y+8\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(y+a\right)\left(y+b\right) kifejezést.
y=-1 y=-8
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a y+1=0 és a y+8=0.
y^{2}+9y+8=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 8.
a+b=9 ab=1\times 8=8
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk y^{2}+ay+by+8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,8 2,4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 8.
1+8=9 2+4=6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=1 b=8
A megoldás az a pár, amelynek összege 9.
\left(y^{2}+y\right)+\left(8y+8\right)
Átírjuk az értéket (y^{2}+9y+8) \left(y^{2}+y\right)+\left(8y+8\right) alakban.
y\left(y+1\right)+8\left(y+1\right)
A y a második csoportban lévő első és 8 faktort.
\left(y+1\right)\left(y+8\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) y+1 általános kifejezést a zárójelből.
y=-1 y=-8
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a y+1=0 és a y+8=0.
y^{2}+9y=-8
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y^{2}+9y-\left(-8\right)=-8-\left(-8\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 8.
y^{2}+9y-\left(-8\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -8 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
y^{2}+9y+8=0
-8 kivonása a következőből: 0.
y=\frac{-9±\sqrt{9^{2}-4\times 8}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 9 értéket b-be és a(z) 8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
y=\frac{-9±\sqrt{81-4\times 8}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 9.
y=\frac{-9±\sqrt{81-32}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 8.
y=\frac{-9±\sqrt{49}}{2}
Összeadjuk a következőket: 81 és -32.
y=\frac{-9±7}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
y=-\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-9±7}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -9 és 7.
y=-1
-2 elosztása a következővel: 2.
y=-\frac{16}{2}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-9±7}{2}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: -9.
y=-8
-16 elosztása a következővel: 2.
y=-1 y=-8
Megoldottuk az egyenletet.
y^{2}+9y=-8
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
y^{2}+9y+\left(\frac{9}{2}\right)^{2}=-8+\left(\frac{9}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 9 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{9}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{9}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
y^{2}+9y+\frac{81}{4}=-8+\frac{81}{4}
A(z) \frac{9}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
y^{2}+9y+\frac{81}{4}=\frac{49}{4}
Összeadjuk a következőket: -8 és \frac{81}{4}.
\left(y+\frac{9}{2}\right)^{2}=\frac{49}{4}
Tényezőkre y^{2}+9y+\frac{81}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(y+\frac{9}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
y+\frac{9}{2}=\frac{7}{2} y+\frac{9}{2}=-\frac{7}{2}
Egyszerűsítünk.
y=-1 y=-8
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{9}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}