Megoldás a(z) y változóra
y = \frac{5 \sqrt{101} - 5}{2} \approx 22,624689053
y=\frac{-5\sqrt{101}-5}{2}\approx -27,624689053
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
y^{2}+5y=625
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y^{2}+5y-625=625-625
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 625.
y^{2}+5y-625=0
Ha kivonjuk a(z) 625 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
y=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\left(-625\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 5 értéket b-be és a(z) -625 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
y=\frac{-5±\sqrt{25-4\left(-625\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
y=\frac{-5±\sqrt{25+2500}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -625.
y=\frac{-5±\sqrt{2525}}{2}
Összeadjuk a következőket: 25 és 2500.
y=\frac{-5±5\sqrt{101}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2525.
y=\frac{5\sqrt{101}-5}{2}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-5±5\sqrt{101}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és 5\sqrt{101}.
y=\frac{-5\sqrt{101}-5}{2}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-5±5\sqrt{101}}{2}). ± előjele negatív. 5\sqrt{101} kivonása a következőből: -5.
y=\frac{5\sqrt{101}-5}{2} y=\frac{-5\sqrt{101}-5}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
y^{2}+5y=625
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
y^{2}+5y+\left(\frac{5}{2}\right)^{2}=625+\left(\frac{5}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 5 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{5}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{5}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
y^{2}+5y+\frac{25}{4}=625+\frac{25}{4}
A(z) \frac{5}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
y^{2}+5y+\frac{25}{4}=\frac{2525}{4}
Összeadjuk a következőket: 625 és \frac{25}{4}.
\left(y+\frac{5}{2}\right)^{2}=\frac{2525}{4}
Tényezőkre y^{2}+5y+\frac{25}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(y+\frac{5}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{2525}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
y+\frac{5}{2}=\frac{5\sqrt{101}}{2} y+\frac{5}{2}=-\frac{5\sqrt{101}}{2}
Egyszerűsítünk.
y=\frac{5\sqrt{101}-5}{2} y=\frac{-5\sqrt{101}-5}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}