Szorzattá alakítás
\left(y-7\right)\left(y+9\right)
Kiértékelés
\left(y-7\right)\left(y+9\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=2 ab=1\left(-63\right)=-63
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk y^{2}+ay+by-63 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,63 -3,21 -7,9
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -63.
-1+63=62 -3+21=18 -7+9=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-7 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 2.
\left(y^{2}-7y\right)+\left(9y-63\right)
Átírjuk az értéket (y^{2}+2y-63) \left(y^{2}-7y\right)+\left(9y-63\right) alakban.
y\left(y-7\right)+9\left(y-7\right)
A y a második csoportban lévő első és 9 faktort.
\left(y-7\right)\left(y+9\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) y-7 általános kifejezést a zárójelből.
y^{2}+2y-63=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
y=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-63\right)}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-63\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
y=\frac{-2±\sqrt{4+252}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -63.
y=\frac{-2±\sqrt{256}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 252.
y=\frac{-2±16}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 256.
y=\frac{14}{2}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-2±16}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 16.
y=7
14 elosztása a következővel: 2.
y=-\frac{18}{2}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-2±16}{2}). ± előjele negatív. 16 kivonása a következőből: -2.
y=-9
-18 elosztása a következővel: 2.
y^{2}+2y-63=\left(y-7\right)\left(y-\left(-9\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 7 értéket x_{1} helyére, a(z) -9 értéket pedig x_{2} helyére.
y^{2}+2y-63=\left(y-7\right)\left(y+9\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}