Megoldás a(z) a változóra (complex solution)
\left\{\begin{matrix}a=-\frac{3x-y-1}{\left(x-1\right)^{2}}\text{, }&x\neq 1\\a\in \mathrm{C}\text{, }&y=2\text{ and }x=1\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) a változóra
\left\{\begin{matrix}a=-\frac{3x-y-1}{\left(x-1\right)^{2}}\text{, }&x\neq 1\\a\in \mathrm{R}\text{, }&y=2\text{ and }x=1\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
\left\{\begin{matrix}x=\frac{\sqrt{4ay-8a+9}+2a-3}{2a}\text{; }x=\frac{-\sqrt{4ay-8a+9}+2a-3}{2a}\text{, }&a\neq 0\\x=\frac{y+1}{3}\text{, }&a=0\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) x változóra
\left\{\begin{matrix}x=\frac{\sqrt{4ay-8a+9}+2a-3}{2a}\text{; }x=\frac{-\sqrt{4ay-8a+9}+2a-3}{2a}\text{, }&\left(a>0\text{ or }y\leq 2-\frac{9}{4a}\right)\text{ and }\left(y\leq \text{Indeterminate}\text{ or }a\neq 0\right)\text{ and }\left(a<0\text{ or }\left(a\neq 0\text{ and }y\geq 2-\frac{9}{4a}\right)\right)\\x=\frac{y+1}{3}\text{, }&a=0\end{matrix}\right,
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
y=ax^{2}-\left(2ax-3x\right)+a-1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2a-3 és x.
y=ax^{2}-2ax+3x+a-1
2ax-3x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
ax^{2}-2ax+3x+a-1=y
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
ax^{2}-2ax+a-1=y-3x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
ax^{2}-2ax+a=y-3x+1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
\left(x^{2}-2x+1\right)a=y-3x+1
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel a.
\left(x^{2}-2x+1\right)a=1+y-3x
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(x^{2}-2x+1\right)a}{x^{2}-2x+1}=\frac{1+y-3x}{x^{2}-2x+1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: x^{2}-2x+1.
a=\frac{1+y-3x}{x^{2}-2x+1}
A(z) x^{2}-2x+1 értékkel való osztás eltünteti a(z) x^{2}-2x+1 értékkel való szorzást.
a=\frac{1+y-3x}{\left(x-1\right)^{2}}
y-3x+1 elosztása a következővel: x^{2}-2x+1.
y=ax^{2}-\left(2ax-3x\right)+a-1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2a-3 és x.
y=ax^{2}-2ax+3x+a-1
2ax-3x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
ax^{2}-2ax+3x+a-1=y
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
ax^{2}-2ax+a-1=y-3x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
ax^{2}-2ax+a=y-3x+1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
\left(x^{2}-2x+1\right)a=y-3x+1
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel a.
\left(x^{2}-2x+1\right)a=1+y-3x
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(x^{2}-2x+1\right)a}{x^{2}-2x+1}=\frac{1+y-3x}{x^{2}-2x+1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: x^{2}-2x+1.
a=\frac{1+y-3x}{x^{2}-2x+1}
A(z) x^{2}-2x+1 értékkel való osztás eltünteti a(z) x^{2}-2x+1 értékkel való szorzást.
a=\frac{1+y-3x}{\left(x-1\right)^{2}}
y-3x+1 elosztása a következővel: x^{2}-2x+1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}