y = \sqrt { ( 2 a + 2 - 2 b }
Megoldás a(z) a változóra
a=\frac{y^{2}}{2}+b-1
y\geq 0
Megoldás a(z) b változóra
b=-\frac{y^{2}}{2}+a+1
y\geq 0
Megoldás a(z) a változóra (complex solution)
a=\frac{y^{2}}{2}+b-1
arg(y)<\pi \text{ or }y=0
Megoldás a(z) b változóra (complex solution)
b=-\frac{y^{2}}{2}+a+1
arg(y)<\pi \text{ or }y=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\sqrt{2a+2-2b}=y
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
2a+2-2b=y^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
2a+2-2b-\left(2-2b\right)=y^{2}-\left(2-2b\right)
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2-2b.
2a=y^{2}-\left(2-2b\right)
Ha kivonjuk a(z) 2-2b értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2a=y^{2}+2b-2
2-2b kivonása a következőből: y^{2}.
\frac{2a}{2}=\frac{y^{2}+2b-2}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a=\frac{y^{2}+2b-2}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
a=\frac{y^{2}}{2}+b-1
y^{2}-2+2b elosztása a következővel: 2.
\sqrt{2a+2-2b}=y
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-2b+2a+2=y^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
-2b+2a+2-\left(2a+2\right)=y^{2}-\left(2a+2\right)
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2+2a.
-2b=y^{2}-\left(2a+2\right)
Ha kivonjuk a(z) 2+2a értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-2b=y^{2}-2a-2
2+2a kivonása a következőből: y^{2}.
\frac{-2b}{-2}=\frac{y^{2}-2a-2}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
b=\frac{y^{2}-2a-2}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
b=-\frac{y^{2}}{2}+a+1
y^{2}-2-2a elosztása a következővel: -2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}