Megoldás a(z) y változóra (complex solution)
\left\{\begin{matrix}y=0\text{, }&x\neq -1\\y\in \mathrm{C}\text{, }&x=0\end{matrix}\right.
Megoldás a(z) x változóra
\left\{\begin{matrix}\\x=0\text{, }&\text{unconditionally}\\x\neq -1\text{, }&y=0\end{matrix}\right.
Megoldás a(z) y változóra
\left\{\begin{matrix}y=0\text{, }&x\neq -1\\y\in \mathrm{R}\text{, }&x=0\end{matrix}\right.
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
y=\frac{xy}{1+x}+\frac{y\left(1+x\right)}{1+x}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: y és \frac{1+x}{1+x}.
y=\frac{xy+y\left(1+x\right)}{1+x}
Mivel \frac{xy}{1+x} és \frac{y\left(1+x\right)}{1+x} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
y=\frac{xy+y+xy}{1+x}
Elvégezzük a képletben (xy+y\left(1+x\right)) szereplő szorzásokat.
y=\frac{2xy+y}{1+x}
Összevonjuk a kifejezésben (xy+y+xy) szereplő egynemű tagokat.
y-\frac{2xy+y}{1+x}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{2xy+y}{1+x}.
\frac{y\left(1+x\right)}{1+x}-\frac{2xy+y}{1+x}=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: y és \frac{1+x}{1+x}.
\frac{y\left(1+x\right)-\left(2xy+y\right)}{1+x}=0
Mivel \frac{y\left(1+x\right)}{1+x} és \frac{2xy+y}{1+x} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{y+xy-2yx-y}{1+x}=0
Elvégezzük a képletben (y\left(1+x\right)-\left(2xy+y\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{-xy}{1+x}=0
Összevonjuk a kifejezésben (y+xy-2yx-y) szereplő egynemű tagokat.
-xy=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x+1.
\left(-x\right)y=0
Az egyenlet kanonikus alakban van.
y=0
0 elosztása a következővel: -x.
y\left(x+1\right)=xy+\left(x+1\right)y
A változó (x) értéke nem lehet -1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x+1.
yx+y=xy+\left(x+1\right)y
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: y és x+1.
yx+y=xy+xy+y
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és y.
yx+y=2xy+y
Összevonjuk a következőket: xy és xy. Az eredmény 2xy.
yx+y-2xy=y
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2xy.
-yx+y=y
Összevonjuk a következőket: yx és -2xy. Az eredmény -yx.
-yx=y-y
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: y.
-yx=0
Összevonjuk a következőket: y és -y. Az eredmény 0.
\left(-y\right)x=0
Az egyenlet kanonikus alakban van.
x=0
0 elosztása a következővel: -y.
y=\frac{xy}{1+x}+\frac{y\left(1+x\right)}{1+x}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: y és \frac{1+x}{1+x}.
y=\frac{xy+y\left(1+x\right)}{1+x}
Mivel \frac{xy}{1+x} és \frac{y\left(1+x\right)}{1+x} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
y=\frac{xy+y+xy}{1+x}
Elvégezzük a képletben (xy+y\left(1+x\right)) szereplő szorzásokat.
y=\frac{2xy+y}{1+x}
Összevonjuk a kifejezésben (xy+y+xy) szereplő egynemű tagokat.
y-\frac{2xy+y}{1+x}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{2xy+y}{1+x}.
\frac{y\left(1+x\right)}{1+x}-\frac{2xy+y}{1+x}=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: y és \frac{1+x}{1+x}.
\frac{y\left(1+x\right)-\left(2xy+y\right)}{1+x}=0
Mivel \frac{y\left(1+x\right)}{1+x} és \frac{2xy+y}{1+x} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{y+xy-2yx-y}{1+x}=0
Elvégezzük a képletben (y\left(1+x\right)-\left(2xy+y\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{-xy}{1+x}=0
Összevonjuk a kifejezésben (y+xy-2yx-y) szereplő egynemű tagokat.
-xy=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x+1.
\left(-x\right)y=0
Az egyenlet kanonikus alakban van.
y=0
0 elosztása a következővel: -x.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}