Megoldás a(z) y, x változóra
x=-26
y=-44
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
y-\frac{4}{3}x=-\frac{28}{3}
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{4}{3}x.
y-2x=8
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
y-\frac{4}{3}x=-\frac{28}{3},y-2x=8
Egy két egyenletből álló egyenletrendszer helyettesítéssel történő megoldásához először kifejezzük az egyik egyenletből az egyik változót. Ezután az eredményt behelyettesítjük ezen változó helyére a másik egyenletben.
y-\frac{4}{3}x=-\frac{28}{3}
Az egyik egyenletből kifejezzük a(z) y változót úgy, hogy a(z) y változót elkülönítjük az egyenlőségjel bal oldalára.
y=\frac{4}{3}x-\frac{28}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{4x}{3}.
\frac{4}{3}x-\frac{28}{3}-2x=8
Behelyettesítjük a(z) \frac{-28+4x}{3} értéket y helyére a másik, y-2x=8 egyenletben.
-\frac{2}{3}x-\frac{28}{3}=8
Összeadjuk a következőket: \frac{4x}{3} és -2x.
-\frac{2}{3}x=\frac{52}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{28}{3}.
x=-26
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: -\frac{2}{3}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
y=\frac{4}{3}\left(-26\right)-\frac{28}{3}
A(z) y=\frac{4}{3}x-\frac{28}{3} egyenletben behelyettesítjük x helyére a következőt: -26. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) y változóra.
y=\frac{-104-28}{3}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{4}{3} és -26.
y=-44
-\frac{28}{3} és -\frac{104}{3} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
y=-44,x=-26
A rendszer megoldva.
y-\frac{4}{3}x=-\frac{28}{3}
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{4}{3}x.
y-2x=8
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
y-\frac{4}{3}x=-\frac{28}{3},y-2x=8
Az egyenleteket kanonikus alakra hozzuk, majd mátrixok használatával megoldjuk az egyenletrendszert.
\left(\begin{matrix}1&-\frac{4}{3}\\1&-2\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-\frac{28}{3}\\8\end{matrix}\right)
Felírjuk az egyenleteket mátrixformában.
inverse(\left(\begin{matrix}1&-\frac{4}{3}\\1&-2\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}1&-\frac{4}{3}\\1&-2\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}1&-\frac{4}{3}\\1&-2\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}-\frac{28}{3}\\8\end{matrix}\right)
Balról megszorozzuk az egyenletet \left(\begin{matrix}1&-\frac{4}{3}\\1&-2\end{matrix}\right) inverz mátrixával.
\left(\begin{matrix}1&0\\0&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}1&-\frac{4}{3}\\1&-2\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}-\frac{28}{3}\\8\end{matrix}\right)
Ha összeszorzunk egy mátrixot az inverzével, egységmátrixot kapunk.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}1&-\frac{4}{3}\\1&-2\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}-\frac{28}{3}\\8\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk az egyenlőségjel bal oldalán lévő mátrixokat.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-\frac{2}{-2-\left(-\frac{4}{3}\right)}&-\frac{-\frac{4}{3}}{-2-\left(-\frac{4}{3}\right)}\\-\frac{1}{-2-\left(-\frac{4}{3}\right)}&\frac{1}{-2-\left(-\frac{4}{3}\right)}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}-\frac{28}{3}\\8\end{matrix}\right)
Az 2\times 2-es mátrix \left(\begin{matrix}a&b\\c&d\end{matrix}\right) inverz mátrixa a \left(\begin{matrix}\frac{d}{ad-bc}&\frac{-b}{ad-bc}\\\frac{-c}{ad-bc}&\frac{a}{ad-bc}\end{matrix}\right), így a mátrixegyenlet felírható mátrixszorzásként.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}3&-2\\\frac{3}{2}&-\frac{3}{2}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}-\frac{28}{3}\\8\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}3\left(-\frac{28}{3}\right)-2\times 8\\\frac{3}{2}\left(-\frac{28}{3}\right)-\frac{3}{2}\times 8\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk a mátrixokat.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-44\\-26\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
y=-44,x=-26
A mátrixból megkapjuk a(z) y és x elemeket.
y-\frac{4}{3}x=-\frac{28}{3}
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{4}{3}x.
y-2x=8
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
y-\frac{4}{3}x=-\frac{28}{3},y-2x=8
A behelyettesítéses megoldáshoz az egyik változó együtthatóinak meg kell egyezniük mindkét egyenletben, így amikor az egyik egyenletet kivonjuk a másikból, a változó kiesik.
y-y-\frac{4}{3}x+2x=-\frac{28}{3}-8
y-2x=8 kivonása a következőből: y-\frac{4}{3}x=-\frac{28}{3}: az egyenlőségjel mindkét oldalán kivonjuk egymásból az egynemű tagokat.
-\frac{4}{3}x+2x=-\frac{28}{3}-8
Összeadjuk a következőket: y és -y. y és -y kiesik, így egyváltozós egyenletet kapunk, amely megoldható.
\frac{2}{3}x=-\frac{28}{3}-8
Összeadjuk a következőket: -\frac{4x}{3} és 2x.
\frac{2}{3}x=-\frac{52}{3}
Összeadjuk a következőket: -\frac{28}{3} és -8.
x=-26
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: \frac{2}{3}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
y-2\left(-26\right)=8
A(z) y-2x=8 egyenletben behelyettesítjük x helyére a következőt: -26. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) y változóra.
y+52=8
Összeszorozzuk a következőket: -2 és -26.
y=-44
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 52.
y=-44,x=-26
A rendszer megoldva.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}