Megoldás a(z) y, x változóra
x=0
y=0
Grafikon
Teszt
Simultaneous Equation
5 ehhez hasonló probléma:
y = \frac { 1 } { 3 } x \quad \text { 26 } y = - 5 x
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
y-\frac{1}{3}x=0
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{1}{3}x.
y+5x=0
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 5x.
y-\frac{1}{3}x=0,y+5x=0
Egy két egyenletből álló egyenletrendszer helyettesítéssel történő megoldásához először kifejezzük az egyik egyenletből az egyik változót. Ezután az eredményt behelyettesítjük ezen változó helyére a másik egyenletben.
y-\frac{1}{3}x=0
Az egyik egyenletből kifejezzük a(z) y változót úgy, hogy a(z) y változót elkülönítjük az egyenlőségjel bal oldalára.
y=\frac{1}{3}x
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{x}{3}.
\frac{1}{3}x+5x=0
Behelyettesítjük a(z) \frac{x}{3} értéket y helyére a másik, y+5x=0 egyenletben.
\frac{16}{3}x=0
Összeadjuk a következőket: \frac{x}{3} és 5x.
x=0
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: \frac{16}{3}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
y=0
A(z) y=\frac{1}{3}x egyenletben behelyettesítjük x helyére a következőt: 0. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) y változóra.
y=0,x=0
A rendszer megoldva.
y-\frac{1}{3}x=0
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{1}{3}x.
y+5x=0
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 5x.
y-\frac{1}{3}x=0,y+5x=0
Az egyenleteket kanonikus alakra hozzuk, majd mátrixok használatával megoldjuk az egyenletrendszert.
\left(\begin{matrix}1&-\frac{1}{3}\\1&5\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}0\\0\end{matrix}\right)
Felírjuk az egyenleteket mátrixformában.
inverse(\left(\begin{matrix}1&-\frac{1}{3}\\1&5\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}1&-\frac{1}{3}\\1&5\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}1&-\frac{1}{3}\\1&5\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}0\\0\end{matrix}\right)
Balról megszorozzuk az egyenletet \left(\begin{matrix}1&-\frac{1}{3}\\1&5\end{matrix}\right) inverz mátrixával.
\left(\begin{matrix}1&0\\0&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}1&-\frac{1}{3}\\1&5\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}0\\0\end{matrix}\right)
Ha összeszorzunk egy mátrixot az inverzével, egységmátrixot kapunk.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}1&-\frac{1}{3}\\1&5\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}0\\0\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk az egyenlőségjel bal oldalán lévő mátrixokat.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{5}{5-\left(-\frac{1}{3}\right)}&-\frac{-\frac{1}{3}}{5-\left(-\frac{1}{3}\right)}\\-\frac{1}{5-\left(-\frac{1}{3}\right)}&\frac{1}{5-\left(-\frac{1}{3}\right)}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}0\\0\end{matrix}\right)
Az 2\times 2-es mátrix \left(\begin{matrix}a&b\\c&d\end{matrix}\right) inverz mátrixa a \left(\begin{matrix}\frac{d}{ad-bc}&\frac{-b}{ad-bc}\\\frac{-c}{ad-bc}&\frac{a}{ad-bc}\end{matrix}\right), így a mátrixegyenlet felírható mátrixszorzásként.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{15}{16}&\frac{1}{16}\\-\frac{3}{16}&\frac{3}{16}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}0\\0\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
\left(\begin{matrix}y\\x\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}0\\0\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk a mátrixokat.
y=0,x=0
A mátrixból megkapjuk a(z) y és x elemeket.
y-\frac{1}{3}x=0
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{1}{3}x.
y+5x=0
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 5x.
y-\frac{1}{3}x=0,y+5x=0
A behelyettesítéses megoldáshoz az egyik változó együtthatóinak meg kell egyezniük mindkét egyenletben, így amikor az egyik egyenletet kivonjuk a másikból, a változó kiesik.
y-y-\frac{1}{3}x-5x=0
y+5x=0 kivonása a következőből: y-\frac{1}{3}x=0: az egyenlőségjel mindkét oldalán kivonjuk egymásból az egynemű tagokat.
-\frac{1}{3}x-5x=0
Összeadjuk a következőket: y és -y. y és -y kiesik, így egyváltozós egyenletet kapunk, amely megoldható.
-\frac{16}{3}x=0
Összeadjuk a következőket: -\frac{x}{3} és -5x.
x=0
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: -\frac{16}{3}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
y=0
A(z) y+5x=0 egyenletben behelyettesítjük x helyére a következőt: 0. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) y változóra.
y=0,x=0
A rendszer megoldva.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}