Megoldás a(z) x változóra
x=5
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x-1\right)x+\left(x-1\right)\left(-1\right)+4=5\left(x-1\right)
A változó (x) értéke nem lehet 1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-1.
x^{2}-x+\left(x-1\right)\left(-1\right)+4=5\left(x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és x.
x^{2}-x-x+1+4=5\left(x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és -1.
x^{2}-2x+1+4=5\left(x-1\right)
Összevonjuk a következőket: -x és -x. Az eredmény -2x.
x^{2}-2x+5=5\left(x-1\right)
Összeadjuk a következőket: 1 és 4. Az eredmény 5.
x^{2}-2x+5=5x-5
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és x-1.
x^{2}-2x+5-5x=-5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x.
x^{2}-7x+5=-5
Összevonjuk a következőket: -2x és -5x. Az eredmény -7x.
x^{2}-7x+5+5=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 5.
x^{2}-7x+10=0
Összeadjuk a következőket: 5 és 5. Az eredmény 10.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{\left(-7\right)^{2}-4\times 10}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -7 értéket b-be és a(z) 10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-4\times 10}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-40}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 10.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{9}}{2}
Összeadjuk a következőket: 49 és -40.
x=\frac{-\left(-7\right)±3}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
x=\frac{7±3}{2}
-7 ellentettje 7.
x=\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{7±3}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 7 és 3.
x=5
10 elosztása a következővel: 2.
x=\frac{4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{7±3}{2}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: 7.
x=2
4 elosztása a következővel: 2.
x=5 x=2
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x-1\right)x+\left(x-1\right)\left(-1\right)+4=5\left(x-1\right)
A változó (x) értéke nem lehet 1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-1.
x^{2}-x+\left(x-1\right)\left(-1\right)+4=5\left(x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és x.
x^{2}-x-x+1+4=5\left(x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és -1.
x^{2}-2x+1+4=5\left(x-1\right)
Összevonjuk a következőket: -x és -x. Az eredmény -2x.
x^{2}-2x+5=5\left(x-1\right)
Összeadjuk a következőket: 1 és 4. Az eredmény 5.
x^{2}-2x+5=5x-5
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és x-1.
x^{2}-2x+5-5x=-5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x.
x^{2}-7x+5=-5
Összevonjuk a következőket: -2x és -5x. Az eredmény -7x.
x^{2}-7x=-5-5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5.
x^{2}-7x=-10
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) -5 értéket. Az eredmény -10.
x^{2}-7x+\left(-\frac{7}{2}\right)^{2}=-10+\left(-\frac{7}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -7 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-7x+\frac{49}{4}=-10+\frac{49}{4}
A(z) -\frac{7}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-7x+\frac{49}{4}=\frac{9}{4}
Összeadjuk a következőket: -10 és \frac{49}{4}.
\left(x-\frac{7}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}
Tényezőkre x^{2}-7x+\frac{49}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{7}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{7}{2}=\frac{3}{2} x-\frac{7}{2}=-\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk.
x=5 x=2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}