x(1+6x)-2x(1+2x)=0 megoldása

$$x(1+6x)-2x(1+2x)=0$$

Megoldás a(z) x változóra

$$x=\frac{1}{2}=0,5$$

$$x=0$$

A tényezőkre bontás lépései

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és 1+6x.

$$x+6x^{2}-2x\left(1+2x\right)=0$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2x és 1+2x.

$$x+6x^{2}-2x-4x^{2}=0$$

Összevonjuk a következőket: x és -2x. Az eredmény -x.

$$-x+6x^{2}-4x^{2}=0$$

Összevonjuk a következőket: 6x^{2} és -4x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.

$$-x+2x^{2}=0$$

Kiemeljük a következőt: x.

$$x\left(-1+2x\right)=0$$

Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a -1+2x=0.

$$x=0 x=\frac{1}{2}$$

Lépések a másodfokú egyenlet megoldóképletének használatával

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és 1+6x.

$$x+6x^{2}-2x\left(1+2x\right)=0$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2x és 1+2x.

$$x+6x^{2}-2x-4x^{2}=0$$

Összevonjuk a következőket: x és -2x. Az eredmény -x.

$$-x+6x^{2}-4x^{2}=0$$

Összevonjuk a következőket: 6x^{2} és -4x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.

$$-x+2x^{2}=0$$

Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.

$$2x^{2}-x=0$$

Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.

$$x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1}}{2\times 2}$$

Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.

$$x=\frac{-\left(-1\right)±1}{2\times 2}$$

-1 ellentettje 1.

$$x=\frac{1±1}{2\times 2}$$

Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.

$$x=\frac{1±1}{4}$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±1}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és 1.

$$x=\frac{2}{4}$$

A törtet (\frac{2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.

$$x=\frac{1}{2}$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±1}{4}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: 1.

$$x=\frac{0}{4}$$

0 elosztása a következővel: 4.

$$x=0$$

Megoldottuk az egyenletet.

$$x=\frac{1}{2} x=0$$

A teljes négyzetté alakítás lépései

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és 1+6x.

$$x+6x^{2}-2x\left(1+2x\right)=0$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2x és 1+2x.

$$x+6x^{2}-2x-4x^{2}=0$$

Összevonjuk a következőket: x és -2x. Az eredmény -x.

$$-x+6x^{2}-4x^{2}=0$$

Összevonjuk a következőket: 6x^{2} és -4x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.

$$-x+2x^{2}=0$$

Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.

$$2x^{2}-x=0$$

Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.

$$\frac{2x^{2}-x}{2}=\frac{0}{2}$$

A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.

$$x^{2}-\frac{1}{2}x=\frac{0}{2}$$

0 elosztása a következővel: 2.

$$x^{2}-\frac{1}{2}x=0$$

Elosztjuk a(z) -\frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.

$$x^{2}-\frac{1}{2}x+\left(-\frac{1}{4}\right)^{2}=\left(-\frac{1}{4}\right)^{2}$$

A(z) -\frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.

$$x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{1}{16}$$

Tényezőkre x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.

$$\left(x-\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{1}{16}$$

Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.

$$\sqrt{\left(x-\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{16}}$$

Egyszerűsítünk.

$$x-\frac{1}{4}=\frac{1}{4} x-\frac{1}{4}=-\frac{1}{4}$$

Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{4}.

$$x=\frac{1}{2} x=0$$