Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{105}}{4}+\frac{5}{2}\approx 5,061737691
x=-\frac{\sqrt{105}}{4}+\frac{5}{2}\approx -0,061737691
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x+16x^{2}=81x+5
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 16x^{2}.
x+16x^{2}-81x=5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 81x.
-80x+16x^{2}=5
Összevonjuk a következőket: x és -81x. Az eredmény -80x.
-80x+16x^{2}-5=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5.
16x^{2}-80x-5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-80\right)±\sqrt{\left(-80\right)^{2}-4\times 16\left(-5\right)}}{2\times 16}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 16 értéket a-ba, a(z) -80 értéket b-be és a(z) -5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-80\right)±\sqrt{6400-4\times 16\left(-5\right)}}{2\times 16}
Négyzetre emeljük a következőt: -80.
x=\frac{-\left(-80\right)±\sqrt{6400-64\left(-5\right)}}{2\times 16}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 16.
x=\frac{-\left(-80\right)±\sqrt{6400+320}}{2\times 16}
Összeszorozzuk a következőket: -64 és -5.
x=\frac{-\left(-80\right)±\sqrt{6720}}{2\times 16}
Összeadjuk a következőket: 6400 és 320.
x=\frac{-\left(-80\right)±8\sqrt{105}}{2\times 16}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 6720.
x=\frac{80±8\sqrt{105}}{2\times 16}
-80 ellentettje 80.
x=\frac{80±8\sqrt{105}}{32}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 16.
x=\frac{8\sqrt{105}+80}{32}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{80±8\sqrt{105}}{32}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 80 és 8\sqrt{105}.
x=\frac{\sqrt{105}}{4}+\frac{5}{2}
80+8\sqrt{105} elosztása a következővel: 32.
x=\frac{80-8\sqrt{105}}{32}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{80±8\sqrt{105}}{32}). ± előjele negatív. 8\sqrt{105} kivonása a következőből: 80.
x=-\frac{\sqrt{105}}{4}+\frac{5}{2}
80-8\sqrt{105} elosztása a következővel: 32.
x=\frac{\sqrt{105}}{4}+\frac{5}{2} x=-\frac{\sqrt{105}}{4}+\frac{5}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
x+16x^{2}=81x+5
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 16x^{2}.
x+16x^{2}-81x=5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 81x.
-80x+16x^{2}=5
Összevonjuk a következőket: x és -81x. Az eredmény -80x.
16x^{2}-80x=5
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{16x^{2}-80x}{16}=\frac{5}{16}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 16.
x^{2}+\left(-\frac{80}{16}\right)x=\frac{5}{16}
A(z) 16 értékkel való osztás eltünteti a(z) 16 értékkel való szorzást.
x^{2}-5x=\frac{5}{16}
-80 elosztása a következővel: 16.
x^{2}-5x+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}=\frac{5}{16}+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -5 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=\frac{5}{16}+\frac{25}{4}
A(z) -\frac{5}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=\frac{105}{16}
\frac{5}{16} és \frac{25}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}=\frac{105}{16}
Tényezőkre x^{2}-5x+\frac{25}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{105}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{2}=\frac{\sqrt{105}}{4} x-\frac{5}{2}=-\frac{\sqrt{105}}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{105}}{4}+\frac{5}{2} x=-\frac{\sqrt{105}}{4}+\frac{5}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}