Megoldás a(z) x változóra
x=-2
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-2x-x^{2}+4-4=0
Összevonjuk a következőket: x és -3x. Az eredmény -2x.
-2x-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 0.
x\left(-2-x\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a -2-x=0.
-2x-x^{2}+4-4=0
Összevonjuk a következőket: x és -3x. Az eredmény -2x.
-2x-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 0.
-x^{2}-2x=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±2}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \left(-2\right)^{2}.
x=\frac{2±2}{2\left(-1\right)}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2±2}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±2}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 2.
x=-2
4 elosztása a következővel: -2.
x=\frac{0}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±2}{-2}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: 2.
x=0
0 elosztása a következővel: -2.
x=-2 x=0
Megoldottuk az egyenletet.
-2x-x^{2}+4-4=0
Összevonjuk a következőket: x és -3x. Az eredmény -2x.
-2x-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 0.
-x^{2}-2x=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}-2x}{-1}=\frac{0}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{2}{-1}\right)x=\frac{0}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=\frac{0}{-1}
-2 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+2x=0
0 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+2x+1^{2}=1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
\left(x+1\right)^{2}=1
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=1 x+1=-1
Egyszerűsítünk.
x=0 x=-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}