Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{-\sqrt{19}i+1}{2}\approx 0,5-2,179449472i
x=\frac{1+\sqrt{19}i}{2}\approx 0,5+2,179449472i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-x^{2}+x=5
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
-x^{2}+x-5=5-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
-x^{2}+x-5=0
Ha kivonjuk a(z) 5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\left(-1\right)\left(-5\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\left(-1\right)\left(-5\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1+4\left(-5\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-1±\sqrt{1-20}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -5.
x=\frac{-1±\sqrt{-19}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 1 és -20.
x=\frac{-1±\sqrt{19}i}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -19.
x=\frac{-1±\sqrt{19}i}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{-1+\sqrt{19}i}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±\sqrt{19}i}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és i\sqrt{19}.
x=\frac{-\sqrt{19}i+1}{2}
-1+i\sqrt{19} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-\sqrt{19}i-1}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±\sqrt{19}i}{-2}). ± előjele negatív. i\sqrt{19} kivonása a következőből: -1.
x=\frac{1+\sqrt{19}i}{2}
-1-i\sqrt{19} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-\sqrt{19}i+1}{2} x=\frac{1+\sqrt{19}i}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
-x^{2}+x=5
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+x}{-1}=\frac{5}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{1}{-1}x=\frac{5}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-x=\frac{5}{-1}
1 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-x=-5
5 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-x+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=-5+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=-5+\frac{1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=-\frac{19}{4}
Összeadjuk a következőket: -5 és \frac{1}{4}.
\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}=-\frac{19}{4}
Tényezőkre x^{2}-x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{19}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{2}=\frac{\sqrt{19}i}{2} x-\frac{1}{2}=-\frac{\sqrt{19}i}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1+\sqrt{19}i}{2} x=\frac{-\sqrt{19}i+1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}