Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

-x^{2}+x=\frac{5}{18}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
-x^{2}+x-\frac{5}{18}=\frac{5}{18}-\frac{5}{18}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{18}.
-x^{2}+x-\frac{5}{18}=0
Ha kivonjuk a(z) \frac{5}{18} értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\left(-1\right)\left(-\frac{5}{18}\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -\frac{5}{18} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\left(-1\right)\left(-\frac{5}{18}\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1+4\left(-\frac{5}{18}\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-1±\sqrt{1-\frac{10}{9}}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -\frac{5}{18}.
x=\frac{-1±\sqrt{-\frac{1}{9}}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 1 és -\frac{10}{9}.
x=\frac{-1±\frac{1}{3}i}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -\frac{1}{9}.
x=\frac{-1±\frac{1}{3}i}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{-1+\frac{1}{3}i}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±\frac{1}{3}i}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és \frac{1}{3}i.
x=\frac{1}{2}-\frac{1}{6}i
-1+\frac{1}{3}i elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-1-\frac{1}{3}i}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±\frac{1}{3}i}{-2}). ± előjele negatív. \frac{1}{3}i kivonása a következőből: -1.
x=\frac{1}{2}+\frac{1}{6}i
-1-\frac{1}{3}i elosztása a következővel: -2.
x=\frac{1}{2}-\frac{1}{6}i x=\frac{1}{2}+\frac{1}{6}i
Megoldottuk az egyenletet.
-x^{2}+x=\frac{5}{18}
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+x}{-1}=\frac{\frac{5}{18}}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{1}{-1}x=\frac{\frac{5}{18}}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-x=\frac{\frac{5}{18}}{-1}
1 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-x=-\frac{5}{18}
\frac{5}{18} elosztása a következővel: -1.
x^{2}-x+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=-\frac{5}{18}+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=-\frac{5}{18}+\frac{1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=-\frac{1}{36}
-\frac{5}{18} és \frac{1}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}=-\frac{1}{36}
Tényezőkre x^{2}-x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{1}{36}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{2}=\frac{1}{6}i x-\frac{1}{2}=-\frac{1}{6}i
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{2}+\frac{1}{6}i x=\frac{1}{2}-\frac{1}{6}i
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.