Megoldás a(z) x változóra
x=-1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x-7=3x-6+x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és x-2.
x-7-3x=-6+x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
-2x-7=-6+x^{2}
Összevonjuk a következőket: x és -3x. Az eredmény -2x.
-2x-7-\left(-6\right)=x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: -6.
-2x-7+6=x^{2}
-6 ellentettje 6.
-2x-7+6-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-2x-1-x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: -7 és 6. Az eredmény -1.
-x^{2}-2x-1=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-2 ab=-\left(-1\right)=1
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx-1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=-1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-x^{2}-x\right)+\left(-x-1\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}-2x-1) \left(-x^{2}-x\right)+\left(-x-1\right) alakban.
x\left(-x-1\right)-x-1
Emelje ki a(z) x elemet a(z) -x^{2}-x kifejezésből.
\left(-x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=-1 x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x-1=0 és a x+1=0.
x-7=3x-6+x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és x-2.
x-7-3x=-6+x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
-2x-7=-6+x^{2}
Összevonjuk a következőket: x és -3x. Az eredmény -2x.
-2x-7-\left(-6\right)=x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: -6.
-2x-7+6=x^{2}
-6 ellentettje 6.
-2x-7+6-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-2x-1-x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: -7 és 6. Az eredmény -1.
-x^{2}-2x-1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\left(-1\right)\left(-1\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\left(-1\right)\left(-1\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+4\left(-1\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -1.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{0}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és -4.
x=-\frac{-2}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=\frac{2}{2\left(-1\right)}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=-1
2 elosztása a következővel: -2.
x-7=3x-6+x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és x-2.
x-7-3x=-6+x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
-2x-7=-6+x^{2}
Összevonjuk a következőket: x és -3x. Az eredmény -2x.
-2x-7-x^{2}=-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-2x-x^{2}=-6+7
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 7.
-2x-x^{2}=1
Összeadjuk a következőket: -6 és 7. Az eredmény 1.
-x^{2}-2x=1
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}-2x}{-1}=\frac{1}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{2}{-1}\right)x=\frac{1}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=\frac{1}{-1}
-2 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+2x=-1
1 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+2x+1^{2}=-1+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=-1+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=0
Összeadjuk a következőket: -1 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=0
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=0 x+1=0
Egyszerűsítünk.
x=-1 x=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
x=-1
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}