Megoldás a(z) x változóra
x=2
x=4
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
xx+x\left(-2\right)=4x-8
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
x^{2}+x\left(-2\right)=4x-8
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
x^{2}+x\left(-2\right)-4x=-8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
x^{2}-6x=-8
Összevonjuk a következőket: x\left(-2\right) és -4x. Az eredmény -6x.
x^{2}-6x+8=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 8.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\times 8}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) 8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\times 8}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-32}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 8.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{4}}{2}
Összeadjuk a következőket: 36 és -32.
x=\frac{-\left(-6\right)±2}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
x=\frac{6±2}{2}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 2.
x=4
8 elosztása a következővel: 2.
x=\frac{4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2}{2}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: 6.
x=2
4 elosztása a következővel: 2.
x=4 x=2
Megoldottuk az egyenletet.
xx+x\left(-2\right)=4x-8
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
x^{2}+x\left(-2\right)=4x-8
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
x^{2}+x\left(-2\right)-4x=-8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
x^{2}-6x=-8
Összevonjuk a következőket: x\left(-2\right) és -4x. Az eredmény -6x.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=-8+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=-8+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=1
Összeadjuk a következőket: -8 és 9.
\left(x-3\right)^{2}=1
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=1 x-3=-1
Egyszerűsítünk.
x=4 x=2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}