Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{2}=0,5
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x-1\right)x+\left(x-1\right)\left(-1\right)=3x\left(x-1\right)+1
A változó (x) értéke nem lehet 1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-1.
x^{2}-x+\left(x-1\right)\left(-1\right)=3x\left(x-1\right)+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és x.
x^{2}-x-x+1=3x\left(x-1\right)+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és -1.
x^{2}-2x+1=3x\left(x-1\right)+1
Összevonjuk a következőket: -x és -x. Az eredmény -2x.
x^{2}-2x+1=3x^{2}-3x+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x és x-1.
x^{2}-2x+1-3x^{2}=-3x+1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
-2x^{2}-2x+1=-3x+1
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -3x^{2}. Az eredmény -2x^{2}.
-2x^{2}-2x+1+3x=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3x.
-2x^{2}+x+1=1
Összevonjuk a következőket: -2x és 3x. Az eredmény x.
-2x^{2}+x+1-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
-2x^{2}+x=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény 0.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±1}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1^{2}.
x=\frac{-1±1}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=\frac{0}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±1}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 1.
x=0
0 elosztása a következővel: -4.
x=-\frac{2}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±1}{-4}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: -1.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-2}{-4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=0 x=\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x-1\right)x+\left(x-1\right)\left(-1\right)=3x\left(x-1\right)+1
A változó (x) értéke nem lehet 1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-1.
x^{2}-x+\left(x-1\right)\left(-1\right)=3x\left(x-1\right)+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és x.
x^{2}-x-x+1=3x\left(x-1\right)+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és -1.
x^{2}-2x+1=3x\left(x-1\right)+1
Összevonjuk a következőket: -x és -x. Az eredmény -2x.
x^{2}-2x+1=3x^{2}-3x+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x és x-1.
x^{2}-2x+1-3x^{2}=-3x+1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
-2x^{2}-2x+1=-3x+1
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -3x^{2}. Az eredmény -2x^{2}.
-2x^{2}-2x+1+3x=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3x.
-2x^{2}+x+1=1
Összevonjuk a következőket: -2x és 3x. Az eredmény x.
-2x^{2}+x=1-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
-2x^{2}+x=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény 0.
\frac{-2x^{2}+x}{-2}=\frac{0}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\frac{1}{-2}x=\frac{0}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{1}{2}x=\frac{0}{-2}
1 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-\frac{1}{2}x=0
0 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-\frac{1}{2}x+\left(-\frac{1}{4}\right)^{2}=\left(-\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{1}{16}
A(z) -\frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(x-\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{1}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{4}=\frac{1}{4} x-\frac{1}{4}=-\frac{1}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{2} x=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}