Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{5} + 1}{2} \approx 1,618033989
x=\frac{1-\sqrt{5}}{2}\approx -0,618033989
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
xx-1=x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
x^{2}-1=x
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
x^{2}-1-x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
x^{2}-x-1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\left(-1\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+4}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{5}}{2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 4.
x=\frac{1±\sqrt{5}}{2}
-1 ellentettje 1.
x=\frac{\sqrt{5}+1}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±\sqrt{5}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és \sqrt{5}.
x=\frac{1-\sqrt{5}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±\sqrt{5}}{2}). ± előjele negatív. \sqrt{5} kivonása a következőből: 1.
x=\frac{\sqrt{5}+1}{2} x=\frac{1-\sqrt{5}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
xx-1=x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
x^{2}-1=x
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
x^{2}-1-x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
x^{2}-x=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
x^{2}-x+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=1+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=1+\frac{1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=\frac{5}{4}
Összeadjuk a következőket: 1 és \frac{1}{4}.
\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{5}{4}
Tényezőkre x^{2}-x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{5}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{2}=\frac{\sqrt{5}}{2} x-\frac{1}{2}=-\frac{\sqrt{5}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{5}+1}{2} x=\frac{1-\sqrt{5}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}