Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{7}+2\approx 4,645751311
x=2-\sqrt{7}\approx -0,645751311
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-5x+2\left(x-1\right)=x+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x-5.
x^{2}-5x+2x-2=x+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és x-1.
x^{2}-3x-2=x+1
Összevonjuk a következőket: -5x és 2x. Az eredmény -3x.
x^{2}-3x-2-x=1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
x^{2}-4x-2=1
Összevonjuk a következőket: -3x és -x. Az eredmény -4x.
x^{2}-4x-2-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
x^{2}-4x-3=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) -2 értéket. Az eredmény -3.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\left(-3\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\left(-3\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+12}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{28}}{2}
Összeadjuk a következőket: 16 és 12.
x=\frac{-\left(-4\right)±2\sqrt{7}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 28.
x=\frac{4±2\sqrt{7}}{2}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{2\sqrt{7}+4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±2\sqrt{7}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 2\sqrt{7}.
x=\sqrt{7}+2
4+2\sqrt{7} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{4-2\sqrt{7}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±2\sqrt{7}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{7} kivonása a következőből: 4.
x=2-\sqrt{7}
4-2\sqrt{7} elosztása a következővel: 2.
x=\sqrt{7}+2 x=2-\sqrt{7}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-5x+2\left(x-1\right)=x+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x-5.
x^{2}-5x+2x-2=x+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és x-1.
x^{2}-3x-2=x+1
Összevonjuk a következőket: -5x és 2x. Az eredmény -3x.
x^{2}-3x-2-x=1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
x^{2}-4x-2=1
Összevonjuk a következőket: -3x és -x. Az eredmény -4x.
x^{2}-4x=1+2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.
x^{2}-4x=3
Összeadjuk a következőket: 1 és 2. Az eredmény 3.
x^{2}-4x+\left(-2\right)^{2}=3+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-4x+4=3+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x^{2}-4x+4=7
Összeadjuk a következőket: 3 és 4.
\left(x-2\right)^{2}=7
Tényezőkre x^{2}-4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-2\right)^{2}}=\sqrt{7}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-2=\sqrt{7} x-2=-\sqrt{7}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{7}+2 x=2-\sqrt{7}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}