Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{241} - 1}{4} \approx 3,631043674
x=\frac{-\sqrt{241}-1}{4}\approx -4,131043674
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x+2xx=0\times 0\times 6x+30
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 10.
x+2x^{2}=0\times 0\times 6x+30
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
x+2x^{2}=0\times 6x+30
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 0. Az eredmény 0.
x+2x^{2}=0x+30
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 6. Az eredmény 0.
x+2x^{2}=0+30
Egy adott számot nullával szorozva nullát kapunk.
x+2x^{2}=30
Összeadjuk a következőket: 0 és 30. Az eredmény 30.
x+2x^{2}-30=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 30.
2x^{2}+x-30=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times 2\left(-30\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -30 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\times 2\left(-30\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1-8\left(-30\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-1±\sqrt{1+240}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -30.
x=\frac{-1±\sqrt{241}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 240.
x=\frac{-1±\sqrt{241}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{\sqrt{241}-1}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±\sqrt{241}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és \sqrt{241}.
x=\frac{-\sqrt{241}-1}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±\sqrt{241}}{4}). ± előjele negatív. \sqrt{241} kivonása a következőből: -1.
x=\frac{\sqrt{241}-1}{4} x=\frac{-\sqrt{241}-1}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
x+2xx=0\times 0\times 6x+30
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 10.
x+2x^{2}=0\times 0\times 6x+30
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
x+2x^{2}=0\times 6x+30
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 0. Az eredmény 0.
x+2x^{2}=0x+30
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 6. Az eredmény 0.
x+2x^{2}=0+30
Egy adott számot nullával szorozva nullát kapunk.
x+2x^{2}=30
Összeadjuk a következőket: 0 és 30. Az eredmény 30.
2x^{2}+x=30
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2x^{2}+x}{2}=\frac{30}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{1}{2}x=\frac{30}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{1}{2}x=15
30 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}=15+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=15+\frac{1}{16}
A(z) \frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{241}{16}
Összeadjuk a következőket: 15 és \frac{1}{16}.
\left(x+\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{241}{16}
Tényezőkre x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{241}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{4}=\frac{\sqrt{241}}{4} x+\frac{1}{4}=-\frac{\sqrt{241}}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{241}-1}{4} x=\frac{-\sqrt{241}-1}{4}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}