Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{-1+\sqrt{23}i}{6}\approx -0,166666667+0,799305254i
x=\frac{-\sqrt{23}i-1}{6}\approx -0,166666667-0,799305254i
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
x \cdot ( x - 1 ) = - 2 \cdot ( x ^ { 2 } + x + 1 )
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-x=-2\left(x^{2}+x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x-1.
x^{2}-x=-2x^{2}-2x-2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2 és x^{2}+x+1.
x^{2}-x+2x^{2}=-2x-2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
3x^{2}-x=-2x-2
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}-x+2x=-2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
3x^{2}+x=-2
Összevonjuk a következőket: -x és 2x. Az eredmény x.
3x^{2}+x+2=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times 3\times 2}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) 2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\times 3\times 2}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1-12\times 2}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-1±\sqrt{1-24}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 2.
x=\frac{-1±\sqrt{-23}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 1 és -24.
x=\frac{-1±\sqrt{23}i}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -23.
x=\frac{-1±\sqrt{23}i}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{-1+\sqrt{23}i}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±\sqrt{23}i}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és i\sqrt{23}.
x=\frac{-\sqrt{23}i-1}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±\sqrt{23}i}{6}). ± előjele negatív. i\sqrt{23} kivonása a következőből: -1.
x=\frac{-1+\sqrt{23}i}{6} x=\frac{-\sqrt{23}i-1}{6}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-x=-2\left(x^{2}+x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x-1.
x^{2}-x=-2x^{2}-2x-2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2 és x^{2}+x+1.
x^{2}-x+2x^{2}=-2x-2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
3x^{2}-x=-2x-2
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}-x+2x=-2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
3x^{2}+x=-2
Összevonjuk a következőket: -x és 2x. Az eredmény x.
\frac{3x^{2}+x}{3}=-\frac{2}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\frac{1}{3}x=-\frac{2}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{1}{3}x+\left(\frac{1}{6}\right)^{2}=-\frac{2}{3}+\left(\frac{1}{6}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{6}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{6} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{1}{3}x+\frac{1}{36}=-\frac{2}{3}+\frac{1}{36}
A(z) \frac{1}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{1}{3}x+\frac{1}{36}=-\frac{23}{36}
-\frac{2}{3} és \frac{1}{36} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{6}\right)^{2}=-\frac{23}{36}
Tényezőkre x^{2}+\frac{1}{3}x+\frac{1}{36}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{6}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{23}{36}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{6}=\frac{\sqrt{23}i}{6} x+\frac{1}{6}=-\frac{\sqrt{23}i}{6}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{-1+\sqrt{23}i}{6} x=\frac{-\sqrt{23}i-1}{6}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{6}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}