Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
Tick mark Image
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

x^{4}=4x^{2}-12x+9
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2x-3\right)^{2}).
x^{4}-4x^{2}=-12x+9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x^{2}.
x^{4}-4x^{2}+12x=9
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 12x.
x^{4}-4x^{2}+12x-9=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
±9,±3,±1
A Rolle-féle gyöktétel alapján, a polinom összes racionális gyöke \frac{p}{q} formájú, ahol p osztója a(z) -9 állandónak, és q osztója a(z) 1 főegyütthatónak. Az összes lehetséges \frac{p}{q} listázása.
x=1
Keresünk egy ilyen gyököt úgy, hogy az összes egész értékkel próbálkozunk, az abszolút érték szerinti legkisebbel kezdve. Ha nincs találat egész gyökökre, törtekkel próbálkozunk tovább.
x^{3}+x^{2}-3x+9=0
A faktorizációs tétel alapján a(z) x-k minden k gyök esetén osztója a polinomnak. Elosztjuk a(z) x^{4}-4x^{2}+12x-9 értéket a(z) x-1 értékkel. Az eredmény x^{3}+x^{2}-3x+9. Megoldjuk az egyenletet úgy, hogy 0 legyen az eredménye.
±9,±3,±1
A Rolle-féle gyöktétel alapján, a polinom összes racionális gyöke \frac{p}{q} formájú, ahol p osztója a(z) 9 állandónak, és q osztója a(z) 1 főegyütthatónak. Az összes lehetséges \frac{p}{q} listázása.
x=-3
Keresünk egy ilyen gyököt úgy, hogy az összes egész értékkel próbálkozunk, az abszolút érték szerinti legkisebbel kezdve. Ha nincs találat egész gyökökre, törtekkel próbálkozunk tovább.
x^{2}-2x+3=0
A faktorizációs tétel alapján a(z) x-k minden k gyök esetén osztója a polinomnak. Elosztjuk a(z) x^{3}+x^{2}-3x+9 értéket a(z) x+3 értékkel. Az eredmény x^{2}-2x+3. Megoldjuk az egyenletet úgy, hogy 0 legyen az eredménye.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\times 1\times 3}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) 3 értéket c-be a megoldóképletben.
x=\frac{2±\sqrt{-8}}{2}
Elvégezzük a számításokat.
x=-\sqrt{2}i+1 x=1+\sqrt{2}i
Megoldjuk az egyenletet (x^{2}-2x+3=0). ± előjele pozitív, ± előjele pedig negatív.
x=1 x=-3 x=-\sqrt{2}i+1 x=1+\sqrt{2}i
Listát készítünk az összes lehetséges megoldásról.
x^{4}=4x^{2}-12x+9
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2x-3\right)^{2}).
x^{4}-4x^{2}=-12x+9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x^{2}.
x^{4}-4x^{2}+12x=9
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 12x.
x^{4}-4x^{2}+12x-9=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
±9,±3,±1
A Rolle-féle gyöktétel alapján, a polinom összes racionális gyöke \frac{p}{q} formájú, ahol p osztója a(z) -9 állandónak, és q osztója a(z) 1 főegyütthatónak. Az összes lehetséges \frac{p}{q} listázása.
x=1
Keresünk egy ilyen gyököt úgy, hogy az összes egész értékkel próbálkozunk, az abszolút érték szerinti legkisebbel kezdve. Ha nincs találat egész gyökökre, törtekkel próbálkozunk tovább.
x^{3}+x^{2}-3x+9=0
A faktorizációs tétel alapján a(z) x-k minden k gyök esetén osztója a polinomnak. Elosztjuk a(z) x^{4}-4x^{2}+12x-9 értéket a(z) x-1 értékkel. Az eredmény x^{3}+x^{2}-3x+9. Megoldjuk az egyenletet úgy, hogy 0 legyen az eredménye.
±9,±3,±1
A Rolle-féle gyöktétel alapján, a polinom összes racionális gyöke \frac{p}{q} formájú, ahol p osztója a(z) 9 állandónak, és q osztója a(z) 1 főegyütthatónak. Az összes lehetséges \frac{p}{q} listázása.
x=-3
Keresünk egy ilyen gyököt úgy, hogy az összes egész értékkel próbálkozunk, az abszolút érték szerinti legkisebbel kezdve. Ha nincs találat egész gyökökre, törtekkel próbálkozunk tovább.
x^{2}-2x+3=0
A faktorizációs tétel alapján a(z) x-k minden k gyök esetén osztója a polinomnak. Elosztjuk a(z) x^{3}+x^{2}-3x+9 értéket a(z) x+3 értékkel. Az eredmény x^{2}-2x+3. Megoldjuk az egyenletet úgy, hogy 0 legyen az eredménye.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\times 1\times 3}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) 3 értéket c-be a megoldóképletben.
x=\frac{2±\sqrt{-8}}{2}
Elvégezzük a számításokat.
x\in \emptyset
Nincs megoldása az egyenletnek, mert az egyik negatív szám négyzetgyöke nincs definiálva a valós számok mezőjében.
x=1 x=-3
Listát készítünk az összes lehetséges megoldásról.