x^2-x-6=8 megoldása

$$x ^ { 2 } - x - 6 = 8$$

Megoldás a(z) x változóra

$$x = \frac{\sqrt{57} + 1}{2} \approx 4,274917218$$

$$x=\frac{1-\sqrt{57}}{2}\approx -3,274917218$$

Lépések a másodfokú egyenlet megoldóképletének használatával

Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.

$$x^{2}-x-6=8$$

Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8.

$$x^{2}-x-6-8=8-8$$

Ha kivonjuk a(z) 8 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.

$$x^{2}-x-6-8=0$$

8 kivonása a következőből: -6.

$$x^{2}-x-14=0$$

Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) -14 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.

$$x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\left(-14\right)}}{2}$$

Összeszorozzuk a következőket: -4 és -14.

$$x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+56}}{2}$$

Összeadjuk a következőket: 1 és 56.

$$x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{57}}{2}$$

-1 ellentettje 1.

$$x=\frac{1±\sqrt{57}}{2}$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±\sqrt{57}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és \sqrt{57}.

$$x=\frac{\sqrt{57}+1}{2}$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±\sqrt{57}}{2}). ± előjele negatív. \sqrt{57} kivonása a következőből: 1.

$$x=\frac{1-\sqrt{57}}{2}$$

Megoldottuk az egyenletet.

$$x=\frac{\sqrt{57}+1}{2} x=\frac{1-\sqrt{57}}{2}$$

A teljes négyzetté alakítás lépései

Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.

$$x^{2}-x-6=8$$

Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 6.

$$x^{2}-x-6-\left(-6\right)=8-\left(-6\right)$$

Ha kivonjuk a(z) -6 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.

$$x^{2}-x=8-\left(-6\right)$$

-6 kivonása a következőből: 8.

$$x^{2}-x=14$$

Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.

$$x^{2}-x+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=14+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}$$

A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.

$$x^{2}-x+\frac{1}{4}=14+\frac{1}{4}$$

Összeadjuk a következőket: 14 és \frac{1}{4}.

$$x^{2}-x+\frac{1}{4}=\frac{57}{4}$$

Tényezőkre x^{2}-x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.

$$\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{57}{4}$$

Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.

$$\sqrt{\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{57}{4}}$$

Egyszerűsítünk.

$$x-\frac{1}{2}=\frac{\sqrt{57}}{2} x-\frac{1}{2}=-\frac{\sqrt{57}}{2}$$

Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.

$$x=\frac{\sqrt{57}+1}{2} x=\frac{1-\sqrt{57}}{2}$$