Megoldás a(z) x változóra
x=-5
x=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-x+12-2x^{2}=3x+7
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
-x^{2}-x+12=3x+7
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -2x^{2}. Az eredmény -x^{2}.
-x^{2}-x+12-3x=7
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
-x^{2}-4x+12=7
Összevonjuk a következőket: -x és -3x. Az eredmény -4x.
-x^{2}-4x+12-7=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7.
-x^{2}-4x+5=0
Kivonjuk a(z) 7 értékből a(z) 12 értéket. Az eredmény 5.
a+b=-4 ab=-5=-5
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=1 b=-5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-x^{2}+x\right)+\left(-5x+5\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}-4x+5) \left(-x^{2}+x\right)+\left(-5x+5\right) alakban.
x\left(-x+1\right)+5\left(-x+1\right)
A x a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(-x+1\right)\left(x+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+1=0 és a x+5=0.
x^{2}-x+12-2x^{2}=3x+7
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
-x^{2}-x+12=3x+7
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -2x^{2}. Az eredmény -x^{2}.
-x^{2}-x+12-3x=7
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
-x^{2}-4x+12=7
Összevonjuk a következőket: -x és -3x. Az eredmény -4x.
-x^{2}-4x+12-7=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7.
-x^{2}-4x+5=0
Kivonjuk a(z) 7 értékből a(z) 12 értéket. Az eredmény 5.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\left(-1\right)\times 5}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) 5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\left(-1\right)\times 5}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+4\times 5}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+20}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 5.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{36}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 16 és 20.
x=\frac{-\left(-4\right)±6}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 36.
x=\frac{4±6}{2\left(-1\right)}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±6}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{10}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±6}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 6.
x=-5
10 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±6}{-2}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: 4.
x=1
-2 elosztása a következővel: -2.
x=-5 x=1
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-x+12-2x^{2}=3x+7
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
-x^{2}-x+12=3x+7
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -2x^{2}. Az eredmény -x^{2}.
-x^{2}-x+12-3x=7
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
-x^{2}-4x+12=7
Összevonjuk a következőket: -x és -3x. Az eredmény -4x.
-x^{2}-4x=7-12
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 12.
-x^{2}-4x=-5
Kivonjuk a(z) 12 értékből a(z) 7 értéket. Az eredmény -5.
\frac{-x^{2}-4x}{-1}=-\frac{5}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{4}{-1}\right)x=-\frac{5}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+4x=-\frac{5}{-1}
-4 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+4x=5
-5 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+4x+2^{2}=5+2^{2}
Elosztjuk a(z) 4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 2. Ezután hozzáadjuk 2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+4x+4=5+4
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x^{2}+4x+4=9
Összeadjuk a következőket: 5 és 4.
\left(x+2\right)^{2}=9
Tényezőkre x^{2}+4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+2\right)^{2}}=\sqrt{9}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+2=3 x+2=-3
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}