Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{401} + 21}{2} \approx 20,512492197
x=\frac{21-\sqrt{401}}{2}\approx 0,487507803
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-8x+10-13x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 13x.
x^{2}-21x+10=0
Összevonjuk a következőket: -8x és -13x. Az eredmény -21x.
x=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{\left(-21\right)^{2}-4\times 10}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -21 értéket b-be és a(z) 10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{441-4\times 10}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -21.
x=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{441-40}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 10.
x=\frac{-\left(-21\right)±\sqrt{401}}{2}
Összeadjuk a következőket: 441 és -40.
x=\frac{21±\sqrt{401}}{2}
-21 ellentettje 21.
x=\frac{\sqrt{401}+21}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{21±\sqrt{401}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 21 és \sqrt{401}.
x=\frac{21-\sqrt{401}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{21±\sqrt{401}}{2}). ± előjele negatív. \sqrt{401} kivonása a következőből: 21.
x=\frac{\sqrt{401}+21}{2} x=\frac{21-\sqrt{401}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-8x+10-13x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 13x.
x^{2}-21x+10=0
Összevonjuk a következőket: -8x és -13x. Az eredmény -21x.
x^{2}-21x=-10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
x^{2}-21x+\left(-\frac{21}{2}\right)^{2}=-10+\left(-\frac{21}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -21 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{21}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{21}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-21x+\frac{441}{4}=-10+\frac{441}{4}
A(z) -\frac{21}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-21x+\frac{441}{4}=\frac{401}{4}
Összeadjuk a következőket: -10 és \frac{441}{4}.
\left(x-\frac{21}{2}\right)^{2}=\frac{401}{4}
Tényezőkre x^{2}-21x+\frac{441}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{21}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{401}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{21}{2}=\frac{\sqrt{401}}{2} x-\frac{21}{2}=-\frac{\sqrt{401}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{401}+21}{2} x=\frac{21-\sqrt{401}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{21}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}