Megoldás a(z) x változóra
x=4\sqrt{86}+38\approx 75,094473982
x=38-4\sqrt{86}\approx 0,905526018
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-76x=-68
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x^{2}-76x-\left(-68\right)=-68-\left(-68\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 68.
x^{2}-76x-\left(-68\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -68 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-76x+68=0
-68 kivonása a következőből: 0.
x=\frac{-\left(-76\right)±\sqrt{\left(-76\right)^{2}-4\times 68}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -76 értéket b-be és a(z) 68 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-76\right)±\sqrt{5776-4\times 68}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -76.
x=\frac{-\left(-76\right)±\sqrt{5776-272}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 68.
x=\frac{-\left(-76\right)±\sqrt{5504}}{2}
Összeadjuk a következőket: 5776 és -272.
x=\frac{-\left(-76\right)±8\sqrt{86}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 5504.
x=\frac{76±8\sqrt{86}}{2}
-76 ellentettje 76.
x=\frac{8\sqrt{86}+76}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{76±8\sqrt{86}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 76 és 8\sqrt{86}.
x=4\sqrt{86}+38
76+8\sqrt{86} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{76-8\sqrt{86}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{76±8\sqrt{86}}{2}). ± előjele negatív. 8\sqrt{86} kivonása a következőből: 76.
x=38-4\sqrt{86}
76-8\sqrt{86} elosztása a következővel: 2.
x=4\sqrt{86}+38 x=38-4\sqrt{86}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-76x=-68
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-76x+\left(-38\right)^{2}=-68+\left(-38\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -76 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -38. Ezután hozzáadjuk -38 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-76x+1444=-68+1444
Négyzetre emeljük a következőt: -38.
x^{2}-76x+1444=1376
Összeadjuk a következőket: -68 és 1444.
\left(x-38\right)^{2}=1376
Tényezőkre x^{2}-76x+1444. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-38\right)^{2}}=\sqrt{1376}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-38=4\sqrt{86} x-38=-4\sqrt{86}
Egyszerűsítünk.
x=4\sqrt{86}+38 x=38-4\sqrt{86}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 38.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}