Megoldás a(z) x változóra
x=-4
x=10
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-6x-40=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 40.
a+b=-6 ab=-40
Az egyenlet megoldásához x^{2}-6x-40 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-40 2,-20 4,-10 5,-8
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -40.
1-40=-39 2-20=-18 4-10=-6 5-8=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-10 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege -6.
\left(x-10\right)\left(x+4\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=10 x=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-10=0 és a x+4=0.
x^{2}-6x-40=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 40.
a+b=-6 ab=1\left(-40\right)=-40
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-40 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-40 2,-20 4,-10 5,-8
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -40.
1-40=-39 2-20=-18 4-10=-6 5-8=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-10 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege -6.
\left(x^{2}-10x\right)+\left(4x-40\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-6x-40) \left(x^{2}-10x\right)+\left(4x-40\right) alakban.
x\left(x-10\right)+4\left(x-10\right)
A x a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(x-10\right)\left(x+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-10 általános kifejezést a zárójelből.
x=10 x=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-10=0 és a x+4=0.
x^{2}-6x=40
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x^{2}-6x-40=40-40
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 40.
x^{2}-6x-40=0
Ha kivonjuk a(z) 40 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\left(-40\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) -40 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\left(-40\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+160}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -40.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{196}}{2}
Összeadjuk a következőket: 36 és 160.
x=\frac{-\left(-6\right)±14}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 196.
x=\frac{6±14}{2}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{20}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±14}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 14.
x=10
20 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±14}{2}). ± előjele negatív. 14 kivonása a következőből: 6.
x=-4
-8 elosztása a következővel: 2.
x=10 x=-4
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-6x=40
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=40+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=40+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=49
Összeadjuk a következőket: 40 és 9.
\left(x-3\right)^{2}=49
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{49}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=7 x-3=-7
Egyszerűsítünk.
x=10 x=-4
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}