Megoldás a(z) x változóra
x=2\sqrt{5}+3\approx 7,472135955
x=3-2\sqrt{5}\approx -1,472135955
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-6x+9=20
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x^{2}-6x+9-20=20-20
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 20.
x^{2}-6x+9-20=0
Ha kivonjuk a(z) 20 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-6x-11=0
20 kivonása a következőből: 9.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\left(-11\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) -11 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\left(-11\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+44}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -11.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{80}}{2}
Összeadjuk a következőket: 36 és 44.
x=\frac{-\left(-6\right)±4\sqrt{5}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 80.
x=\frac{6±4\sqrt{5}}{2}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{4\sqrt{5}+6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±4\sqrt{5}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 4\sqrt{5}.
x=2\sqrt{5}+3
6+4\sqrt{5} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{6-4\sqrt{5}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±4\sqrt{5}}{2}). ± előjele negatív. 4\sqrt{5} kivonása a következőből: 6.
x=3-2\sqrt{5}
6-4\sqrt{5} elosztása a következővel: 2.
x=2\sqrt{5}+3 x=3-2\sqrt{5}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-6x+9=20
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\left(x-3\right)^{2}=20
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{20}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=2\sqrt{5} x-3=-2\sqrt{5}
Egyszerűsítünk.
x=2\sqrt{5}+3 x=3-2\sqrt{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}