Megoldás a(z) x változóra
x=-50
x=100
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-50 ab=-5000
Az egyenlet megoldásához x^{2}-50x-5000 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-5000 2,-2500 4,-1250 5,-1000 8,-625 10,-500 20,-250 25,-200 40,-125 50,-100
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -5000.
1-5000=-4999 2-2500=-2498 4-1250=-1246 5-1000=-995 8-625=-617 10-500=-490 20-250=-230 25-200=-175 40-125=-85 50-100=-50
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-100 b=50
A megoldás az a pár, amelynek összege -50.
\left(x-100\right)\left(x+50\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=100 x=-50
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-100=0 és a x+50=0.
a+b=-50 ab=1\left(-5000\right)=-5000
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-5000 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-5000 2,-2500 4,-1250 5,-1000 8,-625 10,-500 20,-250 25,-200 40,-125 50,-100
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -5000.
1-5000=-4999 2-2500=-2498 4-1250=-1246 5-1000=-995 8-625=-617 10-500=-490 20-250=-230 25-200=-175 40-125=-85 50-100=-50
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-100 b=50
A megoldás az a pár, amelynek összege -50.
\left(x^{2}-100x\right)+\left(50x-5000\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-50x-5000) \left(x^{2}-100x\right)+\left(50x-5000\right) alakban.
x\left(x-100\right)+50\left(x-100\right)
A x a második csoportban lévő első és 50 faktort.
\left(x-100\right)\left(x+50\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-100 általános kifejezést a zárójelből.
x=100 x=-50
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-100=0 és a x+50=0.
x^{2}-50x-5000=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-50\right)±\sqrt{\left(-50\right)^{2}-4\left(-5000\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -50 értéket b-be és a(z) -5000 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-50\right)±\sqrt{2500-4\left(-5000\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -50.
x=\frac{-\left(-50\right)±\sqrt{2500+20000}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -5000.
x=\frac{-\left(-50\right)±\sqrt{22500}}{2}
Összeadjuk a következőket: 2500 és 20000.
x=\frac{-\left(-50\right)±150}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 22500.
x=\frac{50±150}{2}
-50 ellentettje 50.
x=\frac{200}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{50±150}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 50 és 150.
x=100
200 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{100}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{50±150}{2}). ± előjele negatív. 150 kivonása a következőből: 50.
x=-50
-100 elosztása a következővel: 2.
x=100 x=-50
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-50x-5000=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-50x-5000-\left(-5000\right)=-\left(-5000\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 5000.
x^{2}-50x=-\left(-5000\right)
Ha kivonjuk a(z) -5000 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-50x=5000
-5000 kivonása a következőből: 0.
x^{2}-50x+\left(-25\right)^{2}=5000+\left(-25\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -50 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -25. Ezután hozzáadjuk -25 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-50x+625=5000+625
Négyzetre emeljük a következőt: -25.
x^{2}-50x+625=5625
Összeadjuk a következőket: 5000 és 625.
\left(x-25\right)^{2}=5625
Tényezőkre x^{2}-50x+625. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-25\right)^{2}}=\sqrt{5625}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-25=75 x-25=-75
Egyszerűsítünk.
x=100 x=-50
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 25.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}