Megoldás a(z) x változóra
x=5
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-5x-\frac{0}{\pi }=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{0}{\pi }.
\frac{\left(x^{2}-5x\right)\pi }{\pi }-\frac{0}{\pi }=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: x^{2}-5x és \frac{\pi }{\pi }.
\frac{\left(x^{2}-5x\right)\pi -0}{\pi }=0
Mivel \frac{\left(x^{2}-5x\right)\pi }{\pi } és \frac{0}{\pi } nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{x^{2}\pi -5x\pi }{\pi }=0
Elvégezzük a képletben (\left(x^{2}-5x\right)\pi -0) szereplő szorzásokat.
-5x+x^{2}=0
Elosztjuk a kifejezés (x^{2}\pi -5x\pi ) minden tagját a(z) \pi értékkel. Az eredmény -5x+x^{2}.
x\left(-5+x\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a -5+x=0.
x^{2}-5x-\frac{0}{\pi }=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{0}{\pi }.
\frac{\left(x^{2}-5x\right)\pi }{\pi }-\frac{0}{\pi }=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: x^{2}-5x és \frac{\pi }{\pi }.
\frac{\left(x^{2}-5x\right)\pi -0}{\pi }=0
Mivel \frac{\left(x^{2}-5x\right)\pi }{\pi } és \frac{0}{\pi } nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{x^{2}\pi -5x\pi }{\pi }=0
Elvégezzük a képletben (\left(x^{2}-5x\right)\pi -0) szereplő szorzásokat.
-5x+x^{2}=0
Elosztjuk a kifejezés (x^{2}\pi -5x\pi ) minden tagját a(z) \pi értékkel. Az eredmény -5x+x^{2}.
x^{2}-5x=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{\left(-5\right)^{2}}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -5 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-5\right)±5}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \left(-5\right)^{2}.
x=\frac{5±5}{2}
-5 ellentettje 5.
x=\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±5}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 5 és 5.
x=5
10 elosztása a következővel: 2.
x=\frac{0}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±5}{2}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: 5.
x=0
0 elosztása a következővel: 2.
x=5 x=0
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-5x-\frac{0}{\pi }=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{0}{\pi }.
\frac{\left(x^{2}-5x\right)\pi }{\pi }-\frac{0}{\pi }=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: x^{2}-5x és \frac{\pi }{\pi }.
\frac{\left(x^{2}-5x\right)\pi -0}{\pi }=0
Mivel \frac{\left(x^{2}-5x\right)\pi }{\pi } és \frac{0}{\pi } nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{x^{2}\pi -5x\pi }{\pi }=0
Elvégezzük a képletben (\left(x^{2}-5x\right)\pi -0) szereplő szorzásokat.
-5x+x^{2}=0
Elosztjuk a kifejezés (x^{2}\pi -5x\pi ) minden tagját a(z) \pi értékkel. Az eredmény -5x+x^{2}.
x^{2}-5x=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-5x+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}=\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -5 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=\frac{25}{4}
A(z) -\frac{5}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}=\frac{25}{4}
Tényezőkre x^{2}-5x+\frac{25}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{2}=\frac{5}{2} x-\frac{5}{2}=-\frac{5}{2}
Egyszerűsítünk.
x=5 x=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}