Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{145605} + 379}{2} \approx 380,291116145
x=\frac{379-\sqrt{145605}}{2}\approx -1,291116145
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-379x-188=303
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x^{2}-379x-188-303=303-303
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 303.
x^{2}-379x-188-303=0
Ha kivonjuk a(z) 303 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-379x-491=0
303 kivonása a következőből: -188.
x=\frac{-\left(-379\right)±\sqrt{\left(-379\right)^{2}-4\left(-491\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -379 értéket b-be és a(z) -491 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-379\right)±\sqrt{143641-4\left(-491\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -379.
x=\frac{-\left(-379\right)±\sqrt{143641+1964}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -491.
x=\frac{-\left(-379\right)±\sqrt{145605}}{2}
Összeadjuk a következőket: 143641 és 1964.
x=\frac{379±\sqrt{145605}}{2}
-379 ellentettje 379.
x=\frac{\sqrt{145605}+379}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{379±\sqrt{145605}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 379 és \sqrt{145605}.
x=\frac{379-\sqrt{145605}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{379±\sqrt{145605}}{2}). ± előjele negatív. \sqrt{145605} kivonása a következőből: 379.
x=\frac{\sqrt{145605}+379}{2} x=\frac{379-\sqrt{145605}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-379x-188=303
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-379x-188-\left(-188\right)=303-\left(-188\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 188.
x^{2}-379x=303-\left(-188\right)
Ha kivonjuk a(z) -188 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-379x=491
-188 kivonása a következőből: 303.
x^{2}-379x+\left(-\frac{379}{2}\right)^{2}=491+\left(-\frac{379}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -379 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{379}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{379}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-379x+\frac{143641}{4}=491+\frac{143641}{4}
A(z) -\frac{379}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-379x+\frac{143641}{4}=\frac{145605}{4}
Összeadjuk a következőket: 491 és \frac{143641}{4}.
\left(x-\frac{379}{2}\right)^{2}=\frac{145605}{4}
A(z) x^{2}-379x+\frac{143641}{4} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x-\frac{379}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{145605}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{379}{2}=\frac{\sqrt{145605}}{2} x-\frac{379}{2}=-\frac{\sqrt{145605}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{145605}+379}{2} x=\frac{379-\sqrt{145605}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{379}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}