Megoldás a(z) x változóra
x=-12
x=15
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-3 ab=-180
Az egyenlet megoldásához x^{2}-3x-180 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-180 2,-90 3,-60 4,-45 5,-36 6,-30 9,-20 10,-18 12,-15
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -180.
1-180=-179 2-90=-88 3-60=-57 4-45=-41 5-36=-31 6-30=-24 9-20=-11 10-18=-8 12-15=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-15 b=12
A megoldás az a pár, amelynek összege -3.
\left(x-15\right)\left(x+12\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=15 x=-12
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-15=0 és a x+12=0.
a+b=-3 ab=1\left(-180\right)=-180
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-180 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-180 2,-90 3,-60 4,-45 5,-36 6,-30 9,-20 10,-18 12,-15
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -180.
1-180=-179 2-90=-88 3-60=-57 4-45=-41 5-36=-31 6-30=-24 9-20=-11 10-18=-8 12-15=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-15 b=12
A megoldás az a pár, amelynek összege -3.
\left(x^{2}-15x\right)+\left(12x-180\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-3x-180) \left(x^{2}-15x\right)+\left(12x-180\right) alakban.
x\left(x-15\right)+12\left(x-15\right)
A x a második csoportban lévő első és 12 faktort.
\left(x-15\right)\left(x+12\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-15 általános kifejezést a zárójelből.
x=15 x=-12
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-15=0 és a x+12=0.
x^{2}-3x-180=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\left(-180\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) -180 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\left(-180\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9+720}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -180.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{729}}{2}
Összeadjuk a következőket: 9 és 720.
x=\frac{-\left(-3\right)±27}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 729.
x=\frac{3±27}{2}
-3 ellentettje 3.
x=\frac{30}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±27}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és 27.
x=15
30 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{24}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±27}{2}). ± előjele negatív. 27 kivonása a következőből: 3.
x=-12
-24 elosztása a következővel: 2.
x=15 x=-12
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-3x-180=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-3x-180-\left(-180\right)=-\left(-180\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 180.
x^{2}-3x=-\left(-180\right)
Ha kivonjuk a(z) -180 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-3x=180
-180 kivonása a következőből: 0.
x^{2}-3x+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=180+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=180+\frac{9}{4}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=\frac{729}{4}
Összeadjuk a következőket: 180 és \frac{9}{4}.
\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{729}{4}
Tényezőkre x^{2}-3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{729}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{2}=\frac{27}{2} x-\frac{3}{2}=-\frac{27}{2}
Egyszerűsítünk.
x=15 x=-12
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}