Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=9+\sqrt{26}i\approx 9+5,099019514i
x=-\sqrt{26}i+9\approx 9-5,099019514i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-25x+104+7x=-3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 7x.
x^{2}-18x+104=-3
Összevonjuk a következőket: -25x és 7x. Az eredmény -18x.
x^{2}-18x+104+3=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
x^{2}-18x+107=0
Összeadjuk a következőket: 104 és 3. Az eredmény 107.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{\left(-18\right)^{2}-4\times 107}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -18 értéket b-be és a(z) 107 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-4\times 107}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -18.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-428}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 107.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{-104}}{2}
Összeadjuk a következőket: 324 és -428.
x=\frac{-\left(-18\right)±2\sqrt{26}i}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -104.
x=\frac{18±2\sqrt{26}i}{2}
-18 ellentettje 18.
x=\frac{18+2\sqrt{26}i}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±2\sqrt{26}i}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 18 és 2i\sqrt{26}.
x=9+\sqrt{26}i
18+2i\sqrt{26} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{-2\sqrt{26}i+18}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±2\sqrt{26}i}{2}). ± előjele negatív. 2i\sqrt{26} kivonása a következőből: 18.
x=-\sqrt{26}i+9
18-2i\sqrt{26} elosztása a következővel: 2.
x=9+\sqrt{26}i x=-\sqrt{26}i+9
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-25x+104+7x=-3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 7x.
x^{2}-18x+104=-3
Összevonjuk a következőket: -25x és 7x. Az eredmény -18x.
x^{2}-18x=-3-104
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 104.
x^{2}-18x=-107
Kivonjuk a(z) 104 értékből a(z) -3 értéket. Az eredmény -107.
x^{2}-18x+\left(-9\right)^{2}=-107+\left(-9\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -18 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -9. Ezután hozzáadjuk -9 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-18x+81=-107+81
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
x^{2}-18x+81=-26
Összeadjuk a következőket: -107 és 81.
\left(x-9\right)^{2}=-26
Tényezőkre x^{2}-18x+81. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-9\right)^{2}}=\sqrt{-26}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-9=\sqrt{26}i x-9=-\sqrt{26}i
Egyszerűsítünk.
x=9+\sqrt{26}i x=-\sqrt{26}i+9
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 9.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}