Megoldás a(z) x változóra
x=2\sqrt{23}+9\approx 18,591663047
x=9-2\sqrt{23}\approx -0,591663047
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-18x-18=-7
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x^{2}-18x-18-\left(-7\right)=-7-\left(-7\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 7.
x^{2}-18x-18-\left(-7\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -7 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-18x-11=0
-7 kivonása a következőből: -18.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{\left(-18\right)^{2}-4\left(-11\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -18 értéket b-be és a(z) -11 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-4\left(-11\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -18.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324+44}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -11.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{368}}{2}
Összeadjuk a következőket: 324 és 44.
x=\frac{-\left(-18\right)±4\sqrt{23}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 368.
x=\frac{18±4\sqrt{23}}{2}
-18 ellentettje 18.
x=\frac{4\sqrt{23}+18}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±4\sqrt{23}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 18 és 4\sqrt{23}.
x=2\sqrt{23}+9
18+4\sqrt{23} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{18-4\sqrt{23}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±4\sqrt{23}}{2}). ± előjele negatív. 4\sqrt{23} kivonása a következőből: 18.
x=9-2\sqrt{23}
18-4\sqrt{23} elosztása a következővel: 2.
x=2\sqrt{23}+9 x=9-2\sqrt{23}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-18x-18=-7
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-18x-18-\left(-18\right)=-7-\left(-18\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 18.
x^{2}-18x=-7-\left(-18\right)
Ha kivonjuk a(z) -18 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-18x=11
-18 kivonása a következőből: -7.
x^{2}-18x+\left(-9\right)^{2}=11+\left(-9\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -18 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -9. Ezután hozzáadjuk -9 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-18x+81=11+81
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
x^{2}-18x+81=92
Összeadjuk a következőket: 11 és 81.
\left(x-9\right)^{2}=92
Tényezőkre x^{2}-18x+81. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-9\right)^{2}}=\sqrt{92}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-9=2\sqrt{23} x-9=-2\sqrt{23}
Egyszerűsítünk.
x=2\sqrt{23}+9 x=9-2\sqrt{23}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 9.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}