Megoldás a(z) x változóra
x=5
x=13
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-18x+65=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 65.
a+b=-18 ab=65
Az egyenlet megoldásához x^{2}-18x+65 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-65 -5,-13
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 65.
-1-65=-66 -5-13=-18
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-13 b=-5
A megoldás az a pár, amelynek összege -18.
\left(x-13\right)\left(x-5\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=13 x=5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-13=0 és a x-5=0.
x^{2}-18x+65=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 65.
a+b=-18 ab=1\times 65=65
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+65 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-65 -5,-13
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 65.
-1-65=-66 -5-13=-18
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-13 b=-5
A megoldás az a pár, amelynek összege -18.
\left(x^{2}-13x\right)+\left(-5x+65\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-18x+65) \left(x^{2}-13x\right)+\left(-5x+65\right) alakban.
x\left(x-13\right)-5\left(x-13\right)
A x a második csoportban lévő első és -5 faktort.
\left(x-13\right)\left(x-5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-13 általános kifejezést a zárójelből.
x=13 x=5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-13=0 és a x-5=0.
x^{2}-18x=-65
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x^{2}-18x-\left(-65\right)=-65-\left(-65\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 65.
x^{2}-18x-\left(-65\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -65 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-18x+65=0
-65 kivonása a következőből: 0.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{\left(-18\right)^{2}-4\times 65}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -18 értéket b-be és a(z) 65 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-4\times 65}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -18.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-260}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 65.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{64}}{2}
Összeadjuk a következőket: 324 és -260.
x=\frac{-\left(-18\right)±8}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
x=\frac{18±8}{2}
-18 ellentettje 18.
x=\frac{26}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±8}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 18 és 8.
x=13
26 elosztása a következővel: 2.
x=\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±8}{2}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: 18.
x=5
10 elosztása a következővel: 2.
x=13 x=5
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-18x=-65
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-18x+\left(-9\right)^{2}=-65+\left(-9\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -18 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -9. Ezután hozzáadjuk -9 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-18x+81=-65+81
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
x^{2}-18x+81=16
Összeadjuk a következőket: -65 és 81.
\left(x-9\right)^{2}=16
Tényezőkre x^{2}-18x+81. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-9\right)^{2}}=\sqrt{16}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-9=4 x-9=-4
Egyszerűsítünk.
x=13 x=5
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 9.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}