Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{42}+8\approx 14,480740698
x=8-\sqrt{42}\approx 1,519259302
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-16x+20=-2
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x^{2}-16x+20-\left(-2\right)=-2-\left(-2\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
x^{2}-16x+20-\left(-2\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -2 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-16x+22=0
-2 kivonása a következőből: 20.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{\left(-16\right)^{2}-4\times 22}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -16 értéket b-be és a(z) 22 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-4\times 22}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -16.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-88}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 22.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{168}}{2}
Összeadjuk a következőket: 256 és -88.
x=\frac{-\left(-16\right)±2\sqrt{42}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 168.
x=\frac{16±2\sqrt{42}}{2}
-16 ellentettje 16.
x=\frac{2\sqrt{42}+16}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{16±2\sqrt{42}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 16 és 2\sqrt{42}.
x=\sqrt{42}+8
16+2\sqrt{42} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{16-2\sqrt{42}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{16±2\sqrt{42}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{42} kivonása a következőből: 16.
x=8-\sqrt{42}
16-2\sqrt{42} elosztása a következővel: 2.
x=\sqrt{42}+8 x=8-\sqrt{42}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-16x+20=-2
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-16x+20-20=-2-20
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 20.
x^{2}-16x=-2-20
Ha kivonjuk a(z) 20 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-16x=-22
20 kivonása a következőből: -2.
x^{2}-16x+\left(-8\right)^{2}=-22+\left(-8\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -16 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -8. Ezután hozzáadjuk -8 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-16x+64=-22+64
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
x^{2}-16x+64=42
Összeadjuk a következőket: -22 és 64.
\left(x-8\right)^{2}=42
Tényezőkre x^{2}-16x+64. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-8\right)^{2}}=\sqrt{42}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-8=\sqrt{42} x-8=-\sqrt{42}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{42}+8 x=8-\sqrt{42}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 8.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}