Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{3 \sqrt{29} + 15}{2} \approx 15,577747211
x=\frac{15-3\sqrt{29}}{2}\approx -0,577747211
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-15x-9=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{\left(-15\right)^{2}-4\left(-9\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -15 értéket b-be és a(z) -9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-4\left(-9\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -15.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225+36}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -9.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{261}}{2}
Összeadjuk a következőket: 225 és 36.
x=\frac{-\left(-15\right)±3\sqrt{29}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 261.
x=\frac{15±3\sqrt{29}}{2}
-15 ellentettje 15.
x=\frac{3\sqrt{29}+15}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{15±3\sqrt{29}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 15 és 3\sqrt{29}.
x=\frac{15-3\sqrt{29}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{15±3\sqrt{29}}{2}). ± előjele negatív. 3\sqrt{29} kivonása a következőből: 15.
x=\frac{3\sqrt{29}+15}{2} x=\frac{15-3\sqrt{29}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-15x-9=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-15x-9-\left(-9\right)=-\left(-9\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 9.
x^{2}-15x=-\left(-9\right)
Ha kivonjuk a(z) -9 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-15x=9
-9 kivonása a következőből: 0.
x^{2}-15x+\left(-\frac{15}{2}\right)^{2}=9+\left(-\frac{15}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -15 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{15}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{15}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-15x+\frac{225}{4}=9+\frac{225}{4}
A(z) -\frac{15}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-15x+\frac{225}{4}=\frac{261}{4}
Összeadjuk a következőket: 9 és \frac{225}{4}.
\left(x-\frac{15}{2}\right)^{2}=\frac{261}{4}
Tényezőkre x^{2}-15x+\frac{225}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{15}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{261}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{15}{2}=\frac{3\sqrt{29}}{2} x-\frac{15}{2}=-\frac{3\sqrt{29}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3\sqrt{29}+15}{2} x=\frac{15-3\sqrt{29}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{15}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}