Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{6}}{2}+1\approx 2,224744871
x=-\frac{\sqrt{6}}{2}+1\approx -0,224744871
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+x^{2}=4x+1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x^{2}.
2x^{2}=4x+1
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
2x^{2}-4x=1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
2x^{2}-4x-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 2\left(-1\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 2\left(-1\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-8\left(-1\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+8}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -1.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{24}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 16 és 8.
x=\frac{-\left(-4\right)±2\sqrt{6}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 24.
x=\frac{4±2\sqrt{6}}{2\times 2}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±2\sqrt{6}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{2\sqrt{6}+4}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±2\sqrt{6}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 2\sqrt{6}.
x=\frac{\sqrt{6}}{2}+1
4+2\sqrt{6} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{4-2\sqrt{6}}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±2\sqrt{6}}{4}). ± előjele negatív. 2\sqrt{6} kivonása a következőből: 4.
x=-\frac{\sqrt{6}}{2}+1
4-2\sqrt{6} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{\sqrt{6}}{2}+1 x=-\frac{\sqrt{6}}{2}+1
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+x^{2}=4x+1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x^{2}.
2x^{2}=4x+1
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
2x^{2}-4x=1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
\frac{2x^{2}-4x}{2}=\frac{1}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\left(-\frac{4}{2}\right)x=\frac{1}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-2x=\frac{1}{2}
-4 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-2x+1=\frac{1}{2}+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=\frac{3}{2}
Összeadjuk a következőket: \frac{1}{2} és 1.
\left(x-1\right)^{2}=\frac{3}{2}
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{\frac{3}{2}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=\frac{\sqrt{6}}{2} x-1=-\frac{\sqrt{6}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{6}}{2}+1 x=-\frac{\sqrt{6}}{2}+1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}