Megoldás a(z) x változóra
x=3\sqrt{2}\approx 4,242640687
x=-3\sqrt{2}\approx -4,242640687
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}=4+4\sqrt{5}+\left(\sqrt{5}\right)^{2}+\left(2-\sqrt{5}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2+\sqrt{5}\right)^{2}).
x^{2}=4+4\sqrt{5}+5+\left(2-\sqrt{5}\right)^{2}
\sqrt{5} négyzete 5.
x^{2}=9+4\sqrt{5}+\left(2-\sqrt{5}\right)^{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 5. Az eredmény 9.
x^{2}=9+4\sqrt{5}+4-4\sqrt{5}+\left(\sqrt{5}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2-\sqrt{5}\right)^{2}).
x^{2}=9+4\sqrt{5}+4-4\sqrt{5}+5
\sqrt{5} négyzete 5.
x^{2}=9+4\sqrt{5}+9-4\sqrt{5}
Összeadjuk a következőket: 4 és 5. Az eredmény 9.
x^{2}=18+4\sqrt{5}-4\sqrt{5}
Összeadjuk a következőket: 9 és 9. Az eredmény 18.
x^{2}=18
Összevonjuk a következőket: 4\sqrt{5} és -4\sqrt{5}. Az eredmény 0.
x=3\sqrt{2} x=-3\sqrt{2}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x^{2}=4+4\sqrt{5}+\left(\sqrt{5}\right)^{2}+\left(2-\sqrt{5}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2+\sqrt{5}\right)^{2}).
x^{2}=4+4\sqrt{5}+5+\left(2-\sqrt{5}\right)^{2}
\sqrt{5} négyzete 5.
x^{2}=9+4\sqrt{5}+\left(2-\sqrt{5}\right)^{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 5. Az eredmény 9.
x^{2}=9+4\sqrt{5}+4-4\sqrt{5}+\left(\sqrt{5}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2-\sqrt{5}\right)^{2}).
x^{2}=9+4\sqrt{5}+4-4\sqrt{5}+5
\sqrt{5} négyzete 5.
x^{2}=9+4\sqrt{5}+9-4\sqrt{5}
Összeadjuk a következőket: 4 és 5. Az eredmény 9.
x^{2}=18+4\sqrt{5}-4\sqrt{5}
Összeadjuk a következőket: 9 és 9. Az eredmény 18.
x^{2}=18
Összevonjuk a következőket: 4\sqrt{5} és -4\sqrt{5}. Az eredmény 0.
x^{2}-18=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 18.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\left(-18\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -18 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\left(-18\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{72}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -18.
x=\frac{0±6\sqrt{2}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 72.
x=3\sqrt{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±6\sqrt{2}}{2}). ± előjele pozitív.
x=-3\sqrt{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±6\sqrt{2}}{2}). ± előjele negatív.
x=3\sqrt{2} x=-3\sqrt{2}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}