Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{181} - 9}{2} \approx 2,226812024
x=\frac{-\sqrt{181}-9}{2}\approx -11,226812024
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+9x-25=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-9±\sqrt{9^{2}-4\left(-25\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 9 értéket b-be és a(z) -25 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-9±\sqrt{81-4\left(-25\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 9.
x=\frac{-9±\sqrt{81+100}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -25.
x=\frac{-9±\sqrt{181}}{2}
Összeadjuk a következőket: 81 és 100.
x=\frac{\sqrt{181}-9}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-9±\sqrt{181}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -9 és \sqrt{181}.
x=\frac{-\sqrt{181}-9}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-9±\sqrt{181}}{2}). ± előjele negatív. \sqrt{181} kivonása a következőből: -9.
x=\frac{\sqrt{181}-9}{2} x=\frac{-\sqrt{181}-9}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+9x-25=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+9x-25-\left(-25\right)=-\left(-25\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 25.
x^{2}+9x=-\left(-25\right)
Ha kivonjuk a(z) -25 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+9x=25
-25 kivonása a következőből: 0.
x^{2}+9x+\left(\frac{9}{2}\right)^{2}=25+\left(\frac{9}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 9 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{9}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{9}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+9x+\frac{81}{4}=25+\frac{81}{4}
A(z) \frac{9}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+9x+\frac{81}{4}=\frac{181}{4}
Összeadjuk a következőket: 25 és \frac{81}{4}.
\left(x+\frac{9}{2}\right)^{2}=\frac{181}{4}
Tényezőkre x^{2}+9x+\frac{81}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{9}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{181}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{9}{2}=\frac{\sqrt{181}}{2} x+\frac{9}{2}=-\frac{\sqrt{181}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{181}-9}{2} x=\frac{-\sqrt{181}-9}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{9}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}