Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{14}+9\approx 12,741657387
x=9-\sqrt{14}\approx 5,258342613
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+67-18x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 18x.
x^{2}-18x+67=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{\left(-18\right)^{2}-4\times 67}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -18 értéket b-be és a(z) 67 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-4\times 67}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -18.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-268}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 67.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{56}}{2}
Összeadjuk a következőket: 324 és -268.
x=\frac{-\left(-18\right)±2\sqrt{14}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 56.
x=\frac{18±2\sqrt{14}}{2}
-18 ellentettje 18.
x=\frac{2\sqrt{14}+18}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±2\sqrt{14}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 18 és 2\sqrt{14}.
x=\sqrt{14}+9
18+2\sqrt{14} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{18-2\sqrt{14}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±2\sqrt{14}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{14} kivonása a következőből: 18.
x=9-\sqrt{14}
18-2\sqrt{14} elosztása a következővel: 2.
x=\sqrt{14}+9 x=9-\sqrt{14}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+67-18x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 18x.
x^{2}-18x=-67
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 67. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
x^{2}-18x+\left(-9\right)^{2}=-67+\left(-9\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -18 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -9. Ezután hozzáadjuk -9 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-18x+81=-67+81
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
x^{2}-18x+81=14
Összeadjuk a következőket: -67 és 81.
\left(x-9\right)^{2}=14
Tényezőkre x^{2}-18x+81. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-9\right)^{2}}=\sqrt{14}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-9=\sqrt{14} x-9=-\sqrt{14}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{14}+9 x=9-\sqrt{14}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 9.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}